Zsoltárok 90
1 Ima Mózestől, az Isten emberétől. Uram! Menedék voltál te nekünk nemzedékben meg nemzedékben.
Lord, thou have been our dwelling-place in all generations.
2 Mielőtt hegyek születtek és létesítottél földet és világot és öröktől örökké te vagy Isten.
Before the mountains were brought forth, or thou had ever formed the earth and the world, even from everlasting to everlasting, thou are God.
3 Viaszatéríted a halandót szétporlásig és azt mondod: térjetek vissza, emberfiai!
Thou turn man to destruction, and say, Return, ye sons of men.
4 Mert ezer esztendő a te szemeidben, akár a tegnapi nap, midőn elvonul s az őrszak az éjjelen.
For a thousand years in thy sight are but as yesterday when it is past, and as a watch in the night.
5 Elsodortad őket, mintegy alvásban vannak: reggel mint a fű felsarjad,
Thou carry them away as with a flood. They are as a sleep. In the morning they are like grass which grows up.
6 reggel virul és felsarjad, estére elhervad és elszárad.
In the morning it flourishes, and grows up. In the evening it is cut down, and withers.
7 Mert elfogyatkoztunk haragod által, és heved által megrémültünk.
For we are consumed in thine anger, and in thy wrath are we troubled.
8 Magad elé helyezted bűneinket, rejtelmeinket arczod világosságába.
Thou have set our iniquities before thee, our secret sins in the light of thy countenance.
9 Mert mind a napjaink eltüntek felindulásod által, elfogyasztottuk éveinket, mint leheletet.
For all our days are passed away in thy wrath. We bring our years to an end as a sigh.
10 Éveink napjai – van azokban hetven esztendő s ha jó erőben, nyolczvan esztendő; és büszkeségük: fáradság és baj, mert sebesen elillan s mi tova rebbentünk.
The days of our years are threescore years and ten, or even by reason of strength fourscore years, yet their pride is but labor and sorrow, for it is soon gone, and we fly away.
11 Ki ismeri haragodnak hatalmát, s a mely olyan mint a félelmed, felindulásodat?
Who knows the power of thine anger, and thy wrath according to the fear that is due to thee?
12 Napjainkat számlálni ekkép tudasd, hogy bölcs szívet nyerjünk.
So teach us to number our days, that we may get us a heart of wisdom.
13 Fordulj felénk, Örökkévaló, – meddig még? – és könyörülj meg szolgáidon.
Return, O Jehovah. How long? And relent concerning thy servants.
14 Engedj jóllaknunk reggel szereteteddel, hadd ujjongjunk és örüljünk minden napjainkban.
O satisfy us in the morning with thy loving kindness, that we may rejoice and be glad all our days.
15 Örvendeztess minket, mint a hány napon át szenvedtettél, a hány éven át bajt láttunk.
Make us glad according to the days in which thou have afflicted us, and the years in which we have seen evil.
16 Jelenjék meg szolgáidnak a te cselekvésed és a te díszed gyermekeiken.
Let thy work appear to thy servants, and thy glory upon their sons.
17 S legyen az Úrnak a mi Istenünknek kelleme mi rajtunk, s kezeink munkáját szilárdítsd meg nálunk, a kezeink munkáját – szilárdítsd azt meg!
And let the favor of the Lord our God be upon us. And establish thou the work of our hands upon us, yea, the work of our hands establish thou it.
