Zsoltárok 90
1 Ima Mózestől, az Isten emberétől. Uram! Menedék voltál te nekünk nemzedékben meg nemzedékben.
神人摩西的祈祷。 主啊，你世世代代作我们的居所。
2 Mielőtt hegyek születtek és létesítottél földet és világot és öröktől örökké te vagy Isten.
诸山未曾生出， 地与世界你未曾造成， 从亘古到永远，你是 神。
3 Viaszatéríted a halandót szétporlásig és azt mondod: térjetek vissza, emberfiai!
你使人归于尘土，说： 你们世人要归回。
4 Mert ezer esztendő a te szemeidben, akár a tegnapi nap, midőn elvonul s az őrszak az éjjelen.
在你看来，千年如已过的昨日， 又如夜间的一更。
5 Elsodortad őket, mintegy alvásban vannak: reggel mint a fű felsarjad,
你叫他们如水冲去； 他们如睡一觉。 早晨，他们如生长的草，
6 reggel virul és felsarjad, estére elhervad és elszárad.
早晨发芽生长， 晚上割下枯干。
7 Mert elfogyatkoztunk haragod által, és heved által megrémültünk.
我们因你的怒气而消灭， 因你的忿怒而惊惶。
8 Magad elé helyezted bűneinket, rejtelmeinket arczod világosságába.
你将我们的罪孽摆在你面前， 将我们的隐恶摆在你面光之中。
9 Mert mind a napjaink eltüntek felindulásod által, elfogyasztottuk éveinket, mint leheletet.
我们经过的日子都在你震怒之下； 我们度尽的年岁好像一声叹息。
10 Éveink napjai – van azokban hetven esztendő s ha jó erőben, nyolczvan esztendő; és büszkeségük: fáradság és baj, mert sebesen elillan s mi tova rebbentünk.
我们一生的年日是七十岁， 若是强壮可到八十岁； 但其中所矜夸的不过是劳苦愁烦， 转眼成空，我们便如飞而去。
11 Ki ismeri haragodnak hatalmát, s a mely olyan mint a félelmed, felindulásodat?
谁晓得你怒气的权势？ 谁按着你该受的敬畏晓得你的忿怒呢？
12 Napjainkat számlálni ekkép tudasd, hogy bölcs szívet nyerjünk.
求你指教我们怎样数算自己的日子， 好叫我们得着智慧的心。
13 Fordulj felénk, Örökkévaló, – meddig még? – és könyörülj meg szolgáidon.
耶和华啊，我们要等到几时呢？ 求你转回，为你的仆人后悔。
14 Engedj jóllaknunk reggel szereteteddel, hadd ujjongjunk és örüljünk minden napjainkban.
求你使我们早早饱得你的慈爱， 好叫我们一生一世欢呼喜乐。
15 Örvendeztess minket, mint a hány napon át szenvedtettél, a hány éven át bajt láttunk.
求你照着你使我们受苦的日子， 和我们遭难的年岁，叫我们喜乐。
16 Jelenjék meg szolgáidnak a te cselekvésed és a te díszed gyermekeiken.
愿你的作为向你仆人显现； 愿你的荣耀向他们子孙显明。
17 S legyen az Úrnak a mi Istenünknek kelleme mi rajtunk, s kezeink munkáját szilárdítsd meg nálunk, a kezeink munkáját – szilárdítsd azt meg!
愿主—我们 神的荣美归于我们身上。 愿你坚立我们手所做的工； 我们手所做的工，愿你坚立。
