Zsoltárok 9
1 A karmesternek, Mút-labbénre. Zsoltár Dávidtól. Hadd magasztalom az Örökkévalót egész szívemmel, hadd beszélem el mind a csodatotteidet!
Alabaré a Jehová con todo mi corazón: contaré todas tus maravillas.
2 Hadd örvendek és ujjongok benned, hadd zengem nevedet, oh Legfelső!
Alegrarme he, y gozarme he en ti: cantaré a tu nombre, o! Altísimo.
3 A mikor hátrafordulnak ellenségeim, megbotlanak s elvesznek színed elől.
Por haber sido mis enemigos vueltos atrás: caerán y perecerán delante de ti.
4 Mert te elvégezted ítéletemet és ügyemet, trónra ültél, igazságos biró.
Porque has hecho mi juicio y mi causa: sentástete en trono juzgando justicia.
5 Megdorgáltál nemzeteket, elveszítotted a gonoszt, eltörölted nevüket mindörökre.
Reprendiste gentes, destruiste al malo, raíste el nombre de ellos para siempre y eternalmente.
6 Az ellenségek eltüntek – romok mindétig; városokat szakítottál ki – elveszett az ő emlékük.
O! enemigo, acabados son los asolamientos para siempre: y las ciudades que derribaste, su memoria pereció con ellas.
7 De az Örökkévaló örökké trónol, megszilárdította az ítéletre trónját.
Y Jehová quedará para siempre, él ha aparejado para juicio su trono.
8 És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel;
Y él juzgará al mundo con justicia, juzgará a los pueblos con rectitud.
9 hogy legyen az Örökkévaló mentsvárúl az elnyomottnak, mentsvárúl az inség idejében.
Y será Jehová refugio al pobre, refugio en tiempos de la angustia.
10 Bíznak tehát benned, a kik nevedet ismerik, mert nem hagytad el a téged keresőket, Örökkévaló.
Y confiarán en ti los que saben tu nombre, por cuanto no desamparaste a los que te buscaron, o! Jehová.
11 Zengjetek az Örökkévalónak, ki Cziónban székel, jelentsétek a népek közt cselekedeteit.
Cantád a Jehová, el que habita en Sión: notificád en los pueblos sus obras.
12 Mert a ki az elontott vért követeli, megemlékezett azokról, nem felejtette el az alázatosak kiáltását.
Porque, demandando las sangres se acordó de ellos: no se olvidó del clamor de los pobres.
13 Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, lásd nyomorgásomat gyülölőimtől, ki fölemelsz engem a halál kapúiból;
Ten misericordia de mí, Jehová: mira la aflicción que sufro de los que me aborrecen, ensalzador mío de las puertas de la muerte.
14 azért, hogy elbeszélhessem minden dicséretedet, Czión leányának kapuiban vigadhassak segítségedben.
Para que cuente yo todas tus alabanzas en las puertas de la hija de Sión: y me regocije en tu salud.
15 Elsülyedtek nemzetek a veremben, melyet készítottek; a hálóban, melyet elrejtettek, megfogatott a lábuk.
Hundiéronse las gentes en el foso que hicieron: en la red que escondieron fue tomado su pie.
16 Megismertette magát az Örökkévaló: ítéletet elvégzett, keze művei által tőrbe esik a gonosz. Higgájón. Széla.
Jehová fue conocido en el juicio que hizo: en la obra de sus manos fue enlazado el malo: Consideración. (Selah)
Volverse han los malos al infierno: todas las gentes que se olvidan de Dios. (Sheol h7585)
18 Mert nem mindétig felejtetik el a szűkölködő, a szegények reménye nem vész el örökké.
Porque no para siempre será olvidado el necesitado: ni la esperanza de los pobres perecerá para siempre.
19 Kelj föl, Örökkévaló, ne hatalmaskodjék a halandó, itéltessenek a nemzetek a te színed előtt;
Levántate, o! Jehová, no se fortalezca el hombre: sean juzgadas las naciones delante de ti.
20 szerezz, Örökkévaló, félelmet nekik, tudják meg a nemzetek, hogy halandók ők! Széla.
Pon, o! Jehová, temor en ellos: conozcan las gentes que son hombres. (Selah)
