< Zsoltárok 9 >

1 A karmesternek, Mút-labbénre. Zsoltár Dávidtól. Hadd magasztalom az Örökkévalót egész szívemmel, hadd beszélem el mind a csodatotteidet!
Ayamanak kenni Yahweh iti amin a pusok; ibagak dagiti amin a nakakaskasdaaw nga aramidmo.
2 Hadd örvendek és ujjongok benned, hadd zengem nevedet, oh Legfelső!
Agragsak ken agrag-oak kenka; agkantaak iti panagdayaw iti naganmo, O Kangangatoan!
3 A mikor hátrafordulnak ellenségeim, megbotlanak s elvesznek színed elől.
No agsanud dagiti kabusorko, mapasag ken matayda iti sangoanam.
4 Mert te elvégezted ítéletemet és ügyemet, trónra ültél, igazságos biró.
Ta inkanawam ti umno a kalintegak; agtugtugawka iti tronom, nalinteg nga ukom!
5 Megdorgáltál nemzeteket, elveszítotted a gonoszt, eltörölted nevüket mindörökre.
Binutbutengmo dagiti nasion iti pukkawmo a pakigubat; dinadaelmo dagiti nadangkes; pinunasmo dagiti pakalaglagipanda iti agnanayon.
6 Az ellenségek eltüntek – romok mindétig; városokat szakítottál ki – elveszett az ő emlékük.
Narebba ti kabusor a kasla kadagiti nadadael idi pinarmekmo dagiti siudadda. Napukaw amin a pakalaglagipanda.
7 De az Örökkévaló örökké trónol, megszilárdította az ítéletre trónját.
Ngem agtalinaed ni Yahweh iti agnanayon; isagsaganana ti tronona a mangukom.
8 És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel;
Uk-ukomenna ti lubong nga awan panangidumdumana. Nalinteg dagiti pangngeddengna para kadagiti nasion.
9 hogy legyen az Örökkévaló mentsvárúl az elnyomottnak, mentsvárúl az inség idejében.
Ni Yahweh pay ti natalgedto a sarikedked dagiti maidaddadanes, natalged a sarikedked kadagiti tiempo ti riribuk.
10 Bíznak tehát benned, a kik nevedet ismerik, mert nem hagytad el a téged keresőket, Örökkévaló.
Agtaltalek kenka dagiti makaammo iti naganmo, ta sika O Yahweh, saanmo a baybay-an dagiti mangsapsapul kenka.
11 Zengjetek az Örökkévalónak, ki Cziónban székel, jelentsétek a népek közt cselekedeteit.
Agkantakayo kadagiti pagdayaw kenni Yahweh, nga agturturay idiay Sion; ibagayo dagiti naaramidanna kadagiti nasion.
12 Mert a ki az elontott vért követeli, megemlékezett azokról, nem felejtette el az alázatosak kiáltását.
Ta ti Dios a mangibalbales iti panagsayasay ti dara ket mananglaglagip; saanna a malipatan ti sangit dagiti maidaddadanes.
13 Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, lásd nyomorgásomat gyülölőimtől, ki fölemelsz engem a halál kapúiból;
Kaasiannak, O Yahweh; kitaem no kasano nga idaddadanesdak dagiti gumurgura kaniak, sika a makaisalakan kaniak manipud iti pannakatay.
14 azért, hogy elbeszélhessem minden dicséretedet, Czión leányának kapuiban vigadhassak segítségedben.
O, tapno maipakaammok amin a pakaidaydayawam. Kadagiti ruangan iti anak a babai ti Sion, agrag-oak iti panangisalakanmo!
15 Elsülyedtek nemzetek a veremben, melyet készítottek; a hálóban, melyet elrejtettek, megfogatott a lábuk.
Natnag dagiti nasion iti palab-og nga inaramidda; nasiloan dagiti sakada iti iket nga impakatda.
16 Megismertette magát az Örökkévaló: ítéletet elvégzett, keze művei által tőrbe esik a gonosz. Higgájón. Széla.
Inyam-ammo ni Yahweh ti kinasiasinona; impatungpalna ti pannakaukom; nasiloan ti nadangkes babaen kadagiti bukodna nga aramid. (Selah)
17 Az alvilágba térnek a gonoszok, mind a nemzetek, az istenfelejtők. (Sheol h7585)
Timmallikud dagiti nadangkes ket naipanda idiay sheol, ti pagtungpalan dagiti amin a nasion a mangliplipat iti Dios. (Sheol h7585)
18 Mert nem mindétig felejtetik el a szűkölködő, a szegények reménye nem vész el örökké.
Ta saan a kanayon a malipatan dagiti agkasapulan, wenno saan a kanayon a madadael dagiti namnama dagiti maidaddadanes.
19 Kelj föl, Örökkévaló, ne hatalmaskodjék a halandó, itéltessenek a nemzetek a te színed előtt;
Bumangonka, O Yahweh; saanmo nga ipalubos a parmekennakami ti tao; maukom koma dagiti nasion iti imatangmo.
20 szerezz, Örökkévaló, félelmet nekik, tudják meg a nemzetek, hogy halandók ők! Széla.
Butbutngem ida, O Yahweh; maammoan koma dagiti nasion a tattaoda laeng. (Selah)

< Zsoltárok 9 >