< Zsoltárok 9 >
1 A karmesternek, Mút-labbénre. Zsoltár Dávidtól. Hadd magasztalom az Örökkévalót egész szívemmel, hadd beszélem el mind a csodatotteidet!
“For the leader of the music; to be sung in the manner or with the voice of maidens. To the Benites, or to Ben. A psalm of David.” I will praise thee, O LORD! with my whole heart; I will show forth all thy marvellous works.
2 Hadd örvendek és ujjongok benned, hadd zengem nevedet, oh Legfelső!
I will be glad and rejoice in thee: I will sing praise to thy name, O thou Most High!
3 A mikor hátrafordulnak ellenségeim, megbotlanak s elvesznek színed elől.
All my enemies are turned back; They fall and perish at thy presence.
4 Mert te elvégezted ítéletemet és ügyemet, trónra ültél, igazságos biró.
For thou dost defend my right and my cause; Thou sittest upon the throne, a righteous judge.
5 Megdorgáltál nemzeteket, elveszítotted a gonoszt, eltörölted nevüket mindörökre.
Thou rebukest the nations; Thou destroyest the wicked; Thou blottest out their name for evermore!
6 Az ellenségek eltüntek – romok mindétig; városokat szakítottál ki – elveszett az ő emlékük.
The enemy is fallen, —a desolation for ever! Thou, O LORD! hast destroyed their cities; Their memory itself hath perished!
7 De az Örökkévaló örökké trónol, megszilárdította az ítéletre trónját.
The LORD reigneth for ever; He hath prepared his throne for judgment.
8 És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel;
He judgeth the world in righteousness; He administereth judgment to the nations with uprightness.
9 hogy legyen az Örökkévaló mentsvárúl az elnyomottnak, mentsvárúl az inség idejében.
Yea, the LORD is a refuge for the oppressed; A refuge in times of trouble.
10 Bíznak tehát benned, a kik nevedet ismerik, mert nem hagytad el a téged keresőket, Örökkévaló.
They who know thy name put their trust in thee; For thou, O LORD! forsakest not them that seek thee!
11 Zengjetek az Örökkévalónak, ki Cziónban székel, jelentsétek a népek közt cselekedeteit.
Sing praises to the LORD, who reigneth in Zion; Declare his doings among the people!
12 Mert a ki az elontott vért követeli, megemlékezett azokról, nem felejtette el az alázatosak kiáltását.
As the avenger of blood, he remembereth the distressed; He forgetteth not their complaint.
13 Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, lásd nyomorgásomat gyülölőimtől, ki fölemelsz engem a halál kapúiból;
“Have pity upon me, [[said I, ]] O LORD! Look upon my affliction through them that hate me; Lift me up from the gates of death:
14 azért, hogy elbeszélhessem minden dicséretedet, Czión leányának kapuiban vigadhassak segítségedben.
That I may show forth all thy praise in the gates of the daughter of Zion; That I may rejoice in salvation by thee.”
15 Elsülyedtek nemzetek a veremben, melyet készítottek; a hálóban, melyet elrejtettek, megfogatott a lábuk.
The nations have sunk into the pit which they made; In the net, which they hid, is their own foot taken.
16 Megismertette magát az Örökkévaló: ítéletet elvégzett, keze művei által tőrbe esik a gonosz. Higgájón. Széla.
Thus it is known that the LORD executeth judgment; The wicked are ensnared in the work of their own hands. [[Stringed instruments. (Pause)
17 Az alvilágba térnek a gonoszok, mind a nemzetek, az istenfelejtők. (Sheol )
The wicked shall be driven into the underworld; Yea, all the nations that forger God. (Sheol )
18 Mert nem mindétig felejtetik el a szűkölködő, a szegények reménye nem vész el örökké.
For the poor shall not always be forgotten; The hopes of the afflicted shall not perish for ever.
19 Kelj föl, Örökkévaló, ne hatalmaskodjék a halandó, itéltessenek a nemzetek a te színed előtt;
Arise, O LORD! Let not man prevail; Let the nations be judged by thee!
20 szerezz, Örökkévaló, félelmet nekik, tudják meg a nemzetek, hogy halandók ők! Széla.
Strike terror into them, O LORD! Let the nations know that they are but men! (Pause)