< Zsoltárok 9 >
1 A karmesternek, Mút-labbénre. Zsoltár Dávidtól. Hadd magasztalom az Örökkévalót egész szívemmel, hadd beszélem el mind a csodatotteidet!
[For the choir director; according to Muth-labben. A Psalm by David.] I will give thanks to the LORD with my whole heart. I will tell of all your marvelous works.
2 Hadd örvendek és ujjongok benned, hadd zengem nevedet, oh Legfelső!
I will be glad and rejoice in you. I will sing praise to your name, O Most High.
3 A mikor hátrafordulnak ellenségeim, megbotlanak s elvesznek színed elől.
When my enemies turn back, they stumble and perish in your presence.
4 Mert te elvégezted ítéletemet és ügyemet, trónra ültél, igazságos biró.
For you have upheld my just cause. You sit on the throne judging righteously.
5 Megdorgáltál nemzeteket, elveszítotted a gonoszt, eltörölted nevüket mindörökre.
You have rebuked the nations. You have destroyed the wicked. You have blotted out their name forever and ever.
6 Az ellenségek eltüntek – romok mindétig; városokat szakítottál ki – elveszett az ő emlékük.
The enemy is overtaken by endless ruin; and the very memory of the cities which you have overthrown has perished.
7 De az Örökkévaló örökké trónol, megszilárdította az ítéletre trónját.
But the LORD reigns forever. He has prepared his throne for judgment.
8 És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel;
And he will judge the world in righteousness. He will judge the peoples with equity.
9 hogy legyen az Örökkévaló mentsvárúl az elnyomottnak, mentsvárúl az inség idejében.
The LORD will also be a refuge for the oppressed, a refuge in times of trouble.
10 Bíznak tehát benned, a kik nevedet ismerik, mert nem hagytad el a téged keresőket, Örökkévaló.
And those who know your name will put their trust in you, for you, LORD, have not forsaken those who seek you.
11 Zengjetek az Örökkévalónak, ki Cziónban székel, jelentsétek a népek közt cselekedeteit.
Sing praises to the LORD, who dwells in Zion, and declare among the people what he has done.
12 Mert a ki az elontott vért követeli, megemlékezett azokról, nem felejtette el az alázatosak kiáltását.
For he who takes revenge against murderers remembers them. He doesn't forget the cry of the afflicted.
13 Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, lásd nyomorgásomat gyülölőimtől, ki fölemelsz engem a halál kapúiból;
Have mercy on me, LORD. See my affliction by those who hate me. You lift me up from the gates of death,
14 azért, hogy elbeszélhessem minden dicséretedet, Czión leányának kapuiban vigadhassak segítségedben.
so that I may tell all your praise in the gates of the daughter of Zion. I will rejoice in your salvation.
15 Elsülyedtek nemzetek a veremben, melyet készítottek; a hálóban, melyet elrejtettek, megfogatott a lábuk.
The nations have fallen into the pit they had made. In the net which they hid, their feet are caught.
16 Megismertette magát az Örökkévaló: ítéletet elvégzett, keze művei által tőrbe esik a gonosz. Higgájón. Széla.
The LORD has made himself known. He has executed judgment. The wicked is snared by the work of his own hands. (Higgaion, Selah)
17 Az alvilágba térnek a gonoszok, mind a nemzetek, az istenfelejtők. (Sheol )
The wicked shall be turned back to Sheol, even all the nations that forget God. (Sheol )
18 Mert nem mindétig felejtetik el a szűkölködő, a szegények reménye nem vész el örökké.
For the needy shall not always be forgotten; the hope of the poor shall not perish forever.
19 Kelj föl, Örökkévaló, ne hatalmaskodjék a halandó, itéltessenek a nemzetek a te színed előtt;
Arise, LORD. Do not let man prevail. Let the nations be judged in your presence.
20 szerezz, Örökkévaló, félelmet nekik, tudják meg a nemzetek, hogy halandók ők! Széla.
Terrify them, LORD. Let the nations know that they are only human. (Selah)