< Zsoltárok 9 >
1 A karmesternek, Mút-labbénre. Zsoltár Dávidtól. Hadd magasztalom az Örökkévalót egész szívemmel, hadd beszélem el mind a csodatotteidet!
I will praise thee, O YHWH, with my whole heart; I will shew forth all thy marvellous works.
2 Hadd örvendek és ujjongok benned, hadd zengem nevedet, oh Legfelső!
I will be glad and rejoice in thee: I will sing praise to thy name, O thou most High.
3 A mikor hátrafordulnak ellenségeim, megbotlanak s elvesznek színed elől.
When mine enemies are turned back, they shall fall and perish at thy presence.
4 Mert te elvégezted ítéletemet és ügyemet, trónra ültél, igazságos biró.
For thou hast maintained my right and my cause; thou satest in the throne judging right.
5 Megdorgáltál nemzeteket, elveszítotted a gonoszt, eltörölted nevüket mindörökre.
Thou hast rebuked the heathen, thou hast destroyed the wicked, thou hast put out their name for ever and ever.
6 Az ellenségek eltüntek – romok mindétig; városokat szakítottál ki – elveszett az ő emlékük.
O thou enemy, destructions are come to a perpetual end: and thou hast destroyed cities; their memorial is perished with them.
7 De az Örökkévaló örökké trónol, megszilárdította az ítéletre trónját.
But YHWH shall endure for ever: he hath prepared his throne for judgment.
8 És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel;
And he shall judge the world in righteousness, he shall minister judgment to the people in uprightness.
9 hogy legyen az Örökkévaló mentsvárúl az elnyomottnak, mentsvárúl az inség idejében.
YHWH also will be a refuge for the oppressed, a refuge in times of trouble.
10 Bíznak tehát benned, a kik nevedet ismerik, mert nem hagytad el a téged keresőket, Örökkévaló.
And they that know thy name will put their trust in thee: for thou, YHWH, hast not forsaken them that seek thee.
11 Zengjetek az Örökkévalónak, ki Cziónban székel, jelentsétek a népek közt cselekedeteit.
Sing praises to YHWH, which dwelleth in Zion: declare among the people his doings.
12 Mert a ki az elontott vért követeli, megemlékezett azokról, nem felejtette el az alázatosak kiáltását.
When he maketh inquisition for blood, he remembereth them: he forgetteth not the cry of the humble.
13 Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, lásd nyomorgásomat gyülölőimtől, ki fölemelsz engem a halál kapúiból;
Have mercy upon me, O YHWH; consider my trouble which I suffer of them that hate me, thou that liftest me up from the gates of death:
14 azért, hogy elbeszélhessem minden dicséretedet, Czión leányának kapuiban vigadhassak segítségedben.
That I may shew forth all thy praise in the gates of the daughter of Zion: I will rejoice in thy salvation.
15 Elsülyedtek nemzetek a veremben, melyet készítottek; a hálóban, melyet elrejtettek, megfogatott a lábuk.
The heathen are sunk down in the pit that they made: in the net which they hid is their own foot taken.
16 Megismertette magát az Örökkévaló: ítéletet elvégzett, keze művei által tőrbe esik a gonosz. Higgájón. Széla.
YHWH is known by the judgment which he executeth: the wicked is snared in the work of his own hands. (Higgaion, Selah)
17 Az alvilágba térnek a gonoszok, mind a nemzetek, az istenfelejtők. (Sheol )
The wicked shall be turned into hell, and all the nations that forget Elohim. (Sheol )
18 Mert nem mindétig felejtetik el a szűkölködő, a szegények reménye nem vész el örökké.
For the needy shall not alway be forgotten: the expectation of the poor shall not perish for ever.
19 Kelj föl, Örökkévaló, ne hatalmaskodjék a halandó, itéltessenek a nemzetek a te színed előtt;
Arise, O YHWH; let not man prevail: let the heathen be judged in thy sight.
20 szerezz, Örökkévaló, félelmet nekik, tudják meg a nemzetek, hogy halandók ők! Széla.
Put them in fear, O YHWH: that the nations may know themselves to be but men. (Selah)