Zsoltárok 9
1 A karmesternek, Mút-labbénre. Zsoltár Dávidtól. Hadd magasztalom az Örökkévalót egész szívemmel, hadd beszélem el mind a csodatotteidet!
To him that excelleth vpon Muth Laben. A Psalme of Dauid. I will praise the Lord with my whole heart: I will speake of all thy marueilous workes.
2 Hadd örvendek és ujjongok benned, hadd zengem nevedet, oh Legfelső!
I will bee glad, and reioyce in thee: I will sing praise to thy Name, O most High,
3 A mikor hátrafordulnak ellenségeim, megbotlanak s elvesznek színed elől.
For that mine enemies are turned backe: they shall fall, and perish at thy presence.
4 Mert te elvégezted ítéletemet és ügyemet, trónra ültél, igazságos biró.
For thou hast maintained my right and my cause: thou art set in the throne, and iudgest right.
5 Megdorgáltál nemzeteket, elveszítotted a gonoszt, eltörölted nevüket mindörökre.
Thou hast rebuked the heathen: thou hast destroyed the wicked: thou hast put out their name for euer and euer.
6 Az ellenségek eltüntek – romok mindétig; városokat szakítottál ki – elveszett az ő emlékük.
O enemie, destructions are come to a perpetual end, and thou hast destroyed the cities: their memoriall is perished with them.
7 De az Örökkévaló örökké trónol, megszilárdította az ítéletre trónját.
But the Lord shall sit for euer: hee hath prepared his throne for iudgement.
8 És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel;
For he shall iudge the worlde in righteousnes, and shall iudge the people with equitie.
9 hogy legyen az Örökkévaló mentsvárúl az elnyomottnak, mentsvárúl az inség idejében.
The Lord also wil be a refuge for the poore, a refuge in due time, euen in affliction.
10 Bíznak tehát benned, a kik nevedet ismerik, mert nem hagytad el a téged keresőket, Örökkévaló.
And they that know thy Name, will trust in thee: for thou, Lord, hast not failed them that seeke thee.
11 Zengjetek az Örökkévalónak, ki Cziónban székel, jelentsétek a népek közt cselekedeteit.
Sing praises to the Lord, which dwelleth in Zion: shewe the people his workes.
12 Mert a ki az elontott vért követeli, megemlékezett azokról, nem felejtette el az alázatosak kiáltását.
For whe he maketh inquisition for blood, hee remembreth it, and forgetteth not the complaint of the poore.
13 Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, lásd nyomorgásomat gyülölőimtől, ki fölemelsz engem a halál kapúiból;
Haue mercie vpon mee, O Lord: consider my trouble which I suffer of them that hate mee, thou that liftest me vp from the gates of death,
14 azért, hogy elbeszélhessem minden dicséretedet, Czión leányának kapuiban vigadhassak segítségedben.
That I may shewe all thy praises within the gates of the daughter of Zion, and reioyce in thy saluation.
15 Elsülyedtek nemzetek a veremben, melyet készítottek; a hálóban, melyet elrejtettek, megfogatott a lábuk.
The heathen are sunken downe in the pit that they made: in the nette that they hid, is their foote taken.
16 Megismertette magát az Örökkévaló: ítéletet elvégzett, keze művei által tőrbe esik a gonosz. Higgájón. Széla.
The Lord is knowen by executing iudgement: the wicked is snared in the worke of his owne handes. (Higgaion, Selah)
The wicked shall turne into hell, and all nations that forget God. (Sheol h7585)
18 Mert nem mindétig felejtetik el a szűkölködő, a szegények reménye nem vész el örökké.
For the poore shall not bee alway forgotten: the hope of the afflicted shall not perish for euer.
19 Kelj föl, Örökkévaló, ne hatalmaskodjék a halandó, itéltessenek a nemzetek a te színed előtt;
Vp Lord: let not man preuaile: let the heathen be iudged in thy sight.
20 szerezz, Örökkévaló, félelmet nekik, tudják meg a nemzetek, hogy halandók ők! Széla.
Put them in feare, O Lord, that the heathen may knowe that they are but men. (Selah)
