Zsoltárok 9
1 A karmesternek, Mút-labbénre. Zsoltár Dávidtól. Hadd magasztalom az Örökkévalót egész szívemmel, hadd beszélem el mind a csodatotteidet!
Yahweh Pakai kalungthim pumpin nangma thangvah ing-kate. Thil loupi nabol ho hi seiphongle-inge.
2 Hadd örvendek és ujjongok benned, hadd zengem nevedet, oh Legfelső!
Nangma jal a kipana a kadimset ding ahi. Namin in vahchoi la sang e, O Yahweh Pakai Hatchungnung.
3 A mikor hátrafordulnak ellenségeim, megbotlanak s elvesznek színed elől.
Nang nahung dindoh teng kagal mite anungjam jiuvin, akiseplhu vin na angsunga athiden jitaove.
4 Mert te elvégezted ítéletemet és ügyemet, trónra ültél, igazságos biró.
Ajeh chu nangin kadih nalam a thu neitan pehin, navan laltouna'a kon'in thu adih'in nahin tan e.
5 Megdorgáltál nemzeteket, elveszítotted a gonoszt, eltörölted nevüket mindörökre.
Nangman namtin vaipi nalethuh in migiloute nasu-mang'in, amin'u tonsot'a din nathai mangtai.
6 Az ellenségek eltüntek – romok mindétig; városokat szakítottál ki – elveszett az ő emlékük.
Melmate chu nangin a-itih'a dingin nasumang in, khopi nasuh mang ho jong tun suhmil'in aumgam-tauve.
7 De az Örökkévaló örökké trónol, megszilárdította az ítéletre trónját.
Ahinlah Yahweh Pakai hi tonsot leng ahin, thutanna dingin alaltouna atungdoh'in ahi.
8 És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel;
Aman leiset hi thudih'a achungthu atan a, namtin vaipi chunga hi dihtah'a vai ahop ding ahi.
9 hogy legyen az Örökkévaló mentsvárúl az elnyomottnak, mentsvárúl az inség idejében.
Yahweh Pakaihi bolgentheija umho dinga hoidohna ahin, hahsatna nikho hoa dinga kicholdona kulpi ahi.
10 Bíznak tehát benned, a kik nevedet ismerik, mert nem hagytad el a téged keresőket, Örökkévaló.
Namin heho jousen nahin tahsan ui, ajeh chu, O Yahweh Pakai nangin nangma holte chu nadalha ngaipoi.
11 Zengjetek az Örökkévalónak, ki Cziónban székel, jelentsétek a népek közt cselekedeteit.
Jerusalem'a vaihom Yahweh Pakai vahchoinan lasauvin. Suhmil theilou atohdoh ho namtin jah a seiphongun.
12 Mert a ki az elontott vért követeli, megemlékezett azokról, nem felejtette el az alázatosak kiáltását.
Ajeh chu aman tolthat ho aphu alahjin, panpi beiho apanpin ji. Aman migentheiho kana jong nahsah mon akoijipoi.
13 Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, lásd nyomorgásomat gyülölőimtől, ki fölemelsz engem a halál kapúiból;
Neikho to teijin O Yahweh Pakai; eibose teuvin ichan a eisuh genthei u hitam, thina kokhuh a kon'in neiloidoh'in.
14 azért, hogy elbeszélhessem minden dicséretedet, Czión leányának kapuiban vigadhassak segítségedben.
Zion chanu kelkot phunghoa lhangphong tah'a kathangvah theina dingin neihuhdoh'in, chutengleh neihuh doh jal a kakipa thanom ding ahi.
15 Elsülyedtek nemzetek a veremben, melyet készítottek; a hálóban, melyet elrejtettek, megfogatott a lábuk.
Midangho lhahlut nadia asem u kokhuh a chun Namtin vaipi alhalut un, athang kam uva chun amaho keng joh a ohtai.
16 Megismertette magát az Örökkévaló: ítéletet elvégzett, keze művei által tőrbe esik a gonosz. Higgájón. Széla.
Yahweh Pakai hi athutan dihna'a kon'in akilangdoh jin: Migilouho vang amaho thang-kamna'a a-ohden jiuvin ahi. (Selah)
Migilouho vang lhankhuh a lhalut untin, hichu Elohim Pathen nahsah lou namtin vaipiho chunga got na jong ahi. (Sheol h7585)
18 Mert nem mindétig felejtetik el a szűkölködő, a szegények reménye nem vész el örökké.
Ahinlah panpi ngaichaho chu nahsahmoa umjom jing loudiu: chule migenthei te kinepna jong tonsot a suhmil-a um louding ahi.
19 Kelj föl, Örökkévaló, ne hatalmaskodjék a halandó, itéltessenek a nemzetek a te színed előtt;
Hungthou vin, O Yahweh Pakai! Mihemho kinoise sah-hih beh'in! Nangma ginglou namtin vaipi ho chungthu hi tanin!
20 szerezz, Örökkévaló, félelmet nekik, tudják meg a nemzetek, hogy halandók ők! Széla.
amahohi tijatnan lungkhamsah'in, O Yahweh Pakai. Namtin vaipi hi mihem maimai ahiu kihetdoh sah'in.
