Zsoltárok 9
1 A karmesternek, Mút-labbénre. Zsoltár Dávidtól. Hadd magasztalom az Örökkévalót egész szívemmel, hadd beszélem el mind a csodatotteidet!
Laayaeh neh aka mawt ham David kah tingtoenglung BOEIPA te ka lungbuei boeih neh ka uem vetih, namah kah khobaerhambae te boeih ka doek ni
2 Hadd örvendek és ujjongok benned, hadd zengem nevedet, oh Legfelső!
Namah dongah ka kohoe vetih sundaep ni, Na ming Khohni te ka tingtoeng ni.
3 A mikor hátrafordulnak ellenségeim, megbotlanak s elvesznek színed elől.
Ka thunkha rhoek loh ha loe uh vaengah a hnuk la paloe uh tih na hmai ah milh uh.
4 Mert te elvégezted ítéletemet és ügyemet, trónra ültél, igazságos biró.
Ka hamsum nan khueh dongah ka dumlai khaw ngolkhoel dongah na ngol thil tih duengnah neh lai nan tloek.
5 Megdorgáltál nemzeteket, elveszítotted a gonoszt, eltörölted nevüket mindörökre.
Namtom rhoek khaw na tluung tih halang te na milh sak. A ming te kumhal duela na phae yoeyah.
6 Az ellenségek eltüntek – romok mindétig; városokat szakítottál ki – elveszett az ő emlékük.
Thunkha te a yoeyah la imrhong cung uh. Khopuei rhoek khaw na phuk tih amih kah poekkoepnah khaw bing coeng.
7 De az Örökkévaló örökké trónol, megszilárdította az ítéletre trónját.
Tedae BOEIPA tah kumhal duela ngol ham amah kah laitloeknah ngolkhoel te a rhoekbah coeng.
8 És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel;
Te dongah lunglai he duengnah neh lai a tloek vetih, namtu rhoek ham vanatnah neh neh lai a tloek ni.
9 hogy legyen az Örökkévaló mentsvárúl az elnyomottnak, mentsvárúl az inség idejében.
Te phoeiah BOEIPA tah hlanghnaep pahnap aka yook ham mueirhih tue vaengkah imsang la om.
10 Bíznak tehát benned, a kik nevedet ismerik, mert nem hagytad el a téged keresőket, Örökkévaló.
Nang aka tlap tah BOEIPA loh na hnoo pawt dongah nang ming aka ming tah namah dongah pangtung ni.
11 Zengjetek az Örökkévalónak, ki Cziónban székel, jelentsétek a népek közt cselekedeteit.
Zion ah aka ngol BOEIPA te tingtoeng uh lamtah a bibi te pilnam rhoek taengah puen pauh.
12 Mert a ki az elontott vért követeli, megemlékezett azokról, nem felejtette el az alázatosak kiáltását.
Amih taengah thii phu aka suk loh mangdaeng kodo kah pangngawlnah te a poek tih hnilh pawh.
13 Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, lásd nyomorgásomat gyülölőimtől, ki fölemelsz engem a halál kapúiból;
Aw BOEIPA kai n'rhen lah. Ka lunguet taengkah phacipphabaem he ham hmu lamtah dueknah vongka lamkah kai he m'pomsang lah.
14 azért, hogy elbeszélhessem minden dicséretedet, Czión leányának kapuiban vigadhassak segítségedben.
Te daengah ni Zion nu kah vongka ah nang koehnah boeih a doek uh vetih, namah kah khangnah dongah ka omngaih eh
15 Elsülyedtek nemzetek a veremben, melyet készítottek; a hálóban, melyet elrejtettek, megfogatott a lábuk.
Namtom rhoek loh amamih kah vaam a saii uh khuila amamih buek uh tih a lawk a thing uh dongah a kah a kho man.
16 Megismertette magát az Örökkévaló: ítéletet elvégzett, keze művei által tőrbe esik a gonosz. Higgájón. Széla.
Halang te amah kut kah bisailoh a hlaeh daengah ni, BOEIPA loh a tiktamnah a saii te a ming. Phungding ol (Selah)
Pathen aka hnilh namtom boeih neh halang rhoek te Saelkhui la voei uh ni. (Sheol h7585)
18 Mert nem mindétig felejtetik el a szűkölködő, a szegények reménye nem vész el örökké.
Tedae khodaeng te yoeyah la hnilh pawt vetih mangdaeng kodo kah ngaiuepnah khaw a yoeyah la pat mahpawh
19 Kelj föl, Örökkévaló, ne hatalmaskodjék a halandó, itéltessenek a nemzetek a te színed előtt;
Aw BOEIPA thoo lah, hlanghing loh n'tanglue thil boel saeh. Namtom he namah hmuh ah laitloek pah lah.
20 szerezz, Örökkévaló, félelmet nekik, tudják meg a nemzetek, hogy halandók ők! Széla.
Aw BOEIPA amih te mueipuelnah na khueh daengah ni amih te hlanghing la namtom loh a ming sak uh eh. (Selah)
