Zsoltárok 89
1 Oktató dal az ezráchi Étántól. Az Örökkévaló kegyeit hadd éneklem örökké, nemzedékre meg nemzedékre szájammal tudatom hűségedet.
Een leerdicht van Etan, den Ezrachiet. Uw genade, o Jahweh, wil ik eeuwig bezingen, Uw trouw verkonden van geslacht tot geslacht!
2 Mert mondom: Örökre fölépül a kegy, az egekben ott szilárdítod meg hűségedet.
Want Gij hebt gesproken: Mijn genade duurt eeuwig, Mijn trouw staat als de hemel onwankelbaar vast.
3 Szövetséget kötöttem kiválasztottammal, megesküdtem Dávid szolgámnak:
Ik heb een verbond met mijn uitverkorene gesloten, Een eed gezworen aan David, mijn dienaar:
4 mindörökre megszilárdítom magzatodat, fölépítem trónodat nemzedékre meg nemzedékre. Széla.
Voor eeuwig zal Ik uw nazaat behouden, Uw troon doen staan van geslacht tot geslacht!
5 És magasztalják az egek csodádat, Örökkévaló, hűségedet is a szentek gyülekezetében.
De hemelen loven uw wondermacht, Jahweh, En uw trouw in de gemeenschap der heiligen;
6 Mert ki a mennyben vethető egybe az Örökkévalóval, hasonlít az Örökkévalóhoz az istenfiak között?
Want wie in de wolken kan zich meten met Jahweh, Wie van Gods zonen is aan Jahweh gelijk?
7 Isten rettenetes a szentek tanácsában nagyon, és félelmetes mind a körülötte levők fölött.
Geweldig is God in de gemeenschap der heiligen, Machtig, ontzaglijk boven allen om Hem heen!
8 Örökkévaló, seregek Istene, ki olyan mint te, hatalmas, oh Jáh? Hűséged körülötted van.
God der heirscharen, Jahweh, wie komt U nabij; Uw almacht en trouw omringen U, Jahweh!
9 Te uralkodol a tenger gőgösségén, mikor emelkednek hullámai, te csendesíted le.
Gij beheerst de onstuimige zee, En bedaart de bruisende golven;
10 Te összezúztad, mint megölöttet, Ráhábot; erős karoddal szerteszórtad ellenségeidet.
Gij hebt Ráhab weggetrapt als een kreng, Uw vijanden uiteen gejaagd door uw machtige arm.
11 Tied az ég, tied a föld is, világ és teljessége – te alapítottad meg.
Van U is de hemel, van U is de aarde; Gij hebt de wereld gegrond met wat ze bevat.
12 Észak és dél te teremtetted; Tábor és Chermón nevedben újjonganak.
Het Noorden en Zuiden, Gij hebt ze geschapen; Tabor en Hermon prijzen uw Naam!
13 Tied a kar a hatalommal együtt, erős a kezed, magas a jobbod.
Aan U de arm met heldenkracht; Uw hand is sterk, uw rechter verheven.
14 Igazság és jog trónod talapzata, szeretet és hűség színed elé járulnak.
Recht en gerechtigheid dragen uw troon, Genade en trouw gaan voor uw aangezicht uit!
15 Boldog a nép, mely ismeri a riadást; Örökkévaló, arczod világosságában járnak.
Gelukkig het volk, dat nog jubelen kan, En wandelen in het licht van uw aanschijn, o Jahweh;
16 Nevedben vigadnak egész nap és igazságodban felmagasodnak.
Dat zich altijd verheugt in uw Naam, En in uw gerechtigheid roemt.
17 Mert erős ékességük vagy s kedvelésed által emelkedik szarvunk.
Want Gij zijt onze heerlijke schutse, Door uw goedheid heft onze hoorn zich omhoog:
18 Mert az Örökkévalóé a mi paizsunk és Izraél szentjéé a mi királyunk.
Want Jahweh is ons tot schild, Israëls Heilige tot Koning!
19 Akkoron szóltál látomásban jámboraidhoz s mondtad: segítséget nyújtottam egy vitéznek, kiemeltem egy ifjút a nép közűl;
Eens hebt Gij in visioenen gesproken, En tot uw getrouwe gezegd: Ik heb een dapperen strijder gekroond, Hoog verheven een jongeman uit het volk.
20 megtaláltam szolgámat, Dávidot, szent olajommal fölkentem őt.
Ik heb David, mijn dienaar, gevonden, Hem met mijn heilige olie gezalfd;
21 A ki mellett szilárdan lest a kezem, karom is erősíti őt.
Mijn hand houdt hem vast, En mijn arm zal hem stutten!
22 Nem fogja őt szorítani ellenség, s jogtalanság embere nem sanyargatja.
Geen vijand zal hem bespringen, Geen booswicht benauwen;
23 Szétütöm előle szorongatóit, és sújtom gyűlölőit.
Ik leg zijn vijanden voor hem neer, En sla zijn haters tegen de grond.
24 Hüségem és kegyem vele van s nevem által emelkedik szarva.
Mijn trouw en genade zullen hem steeds vergezellen, Door mijn Naam zal zijn hoorn zich verheffen;
25 Rávetem kezét a tengerre és folyamokra jobbját.
Ik leg zijn hand op de zee, Zijn rechter op de rivieren.
26 Ő szólít engem Atyám vagy, Istenem és segítségem sziklája;
Hij mag tot Mij roepen: Mijn Vader zijt Gij, Mijn God en de Rots van mijn heil;
27 én meg elsőszülőtté teszem őt, legfelsőbbjévé a föld királyainak.
En Ik zal hem tot eerstgeborene verheffen, Hoog boven de koningen der aarde.
28 Örökké megőrzöm neki kegyemet, és szövetségem hűséges iránta.
Eeuwig zal Ik hem mijn genade behouden, Onverbreekbaar zal mijn verbond met hem zijn:
29 Mindig maradóvá teszem magzatát és trónját olyanná, mint az ég napjai.
Ik zal zijn geslacht laten duren voor eeuwig, Zijn troon als de dagen des hemels!
30 Ha elhagyják fiai tanomat és rendeleteim szerint nem járnak;
En mochten zijn zonen mijn wet verzaken, En niet wandelen naar mijn geboden,
31 ha törvényeimet megszentségtelenítik és paranesaimat nem őrzik meg:
Mijn voorschriften schenden, Mijn bevel overtreden:
32 vesszővel bűntetem meg elpártolásukat és csapásokkal bűnüket.
Dan zal Ik wel met de roede hun misdaad bestraffen, En met slagen hun schuld,
33 De kegyemet nem bontom meg, hogy elvegyem tőle, és nem tagadom meg hűségemet.
Maar hèm zal Ik mijn gunst niet onthouden, En mijn trouw niet verloochenen.
34 Nem szentségtelenítem meg szövetségemet, s a mi kijött ajkaimon, nem változtatom meg.
Mijn verbond zal Ik nimmer verbreken, Nooit veranderen wat Ik eens heb gezegd;
35 Egyet esküdtem szentségemre, nem hazudom Dávidnak:
Bij mijn heiligheid heb Ik het eens en voor altijd gezworen, En nooit breek Ik David mijn woord!
36 Magzata örökké lesz, és a trónja mint a nap előttem;
Zijn geslacht zal eeuwig bestaan, En zijn troon als de zon voor mijn aanschijn;
37 mint a hold szilárdan lesz örökké és tanu van a mennyben, hűséges. Széla.
Als de maan, die stand houdt voor eeuwig, En trouw in de wolken blijft staan.
38 De te megutáltál és megvetettél, fölháborodtál fölkented ellen.
En nu hebt Gij toch uw Gezalfde versmaad en verstoten, Tegen hem uw gramschap ontstoken;
39 Meghiusítottad szolgád szövetségét, földig megszentségtelenítetted koronáját.
Het verbond met uw dienaar verbroken, Zijn kroon vertrapt op de grond.
40 Áttörted mind a kerítéseit, rettegéssé tetted erősségeit;
Al zijn wallen hebt Gij geslecht, Zijn vestingen in puin gelegd;
41 kifosztották mind az utonjárók, gyalázatává lett szomszédjainak.
Iedereen plundert hem, die er voorbij gaat, En zijn buren spotten met hem.
42 Emelkedni engedted szorongatóinak jobbját, megörvendeztetted mind az ellenségeit.
Gij hebt de rechterhand van zijn verdrukkers verhoogd, En al zijn vijanden van blijdschap doen juichen,
43 Sőt visszafordítottad kardjának élét és nem engedted megállni a karczban.
Doen wijken de kling van zijn zwaard, Hem geen stand doen houden in de strijd.
44 Megszüntetted tiszta fényét, és trónját földre döntötted.
Gij hebt hem van zijn glorie beroofd, Zijn troon ter aarde geworpen;
45 Megrövidítetted ifjúsága napjait, borítottál szégyent rá. Széla.
De dagen verkort van zijn jeugdige kracht, En hem met schande bedekt.
46 Meddig, oh Örökkévaló, rejtőzöl el örökre, ég mint a tűz a haragod?
Hoe lang nog, Jahweh, zult Gij U maar altijd verbergen, En zal uw gramschap laaien als vuur?
47 Emlékezzél, mi mulandó vagyok, mi hiábavalóságra teremtetted mind az ember fiait!
Bedenk toch, wat het leven is, Hoe vergankelijk Gij den mens hebt gemaakt.
Waar leeft de man, die de dood niet zal zien, Zijn leven kan redden uit de klauw van het graf? (Sheol h7585)
49 Hol vannak előbbi kegyeid, Uram, melyekről hűségedben esküdtél meg Dávidnak?
Heer, waar zijn dan uw vroegere gunsten gebleven, Die Gij David bij uw trouw hadt bezworen?
50 Emlékezzél, Uram, szolgáid gyalázatáról, melyet hordok ölemben, mind a sok nép részéről,
Ach Heer, gedenk toch de smaad van uw dienaar, De hoon der volken, die ik in mijn boezem verkrop,
51 melylyel gyalázták ellenségeid, oh Örökkévaló, melylyel gyalázták felkentednek nyomdokait.
Waarmee uw vijanden schimpen, o Jahweh, En uw Gezalfde tergen bij iedere stap!
52 Áldva legyen az Örökkévaló, örökre! Ámen és Ámen!
Gezegend zij Jahweh in eeuwigheid; Amen, Amen!
