Zsoltárok 88
1 Ének, zsoltár. Kórach fiaitól. A karmesternek, Máchalát szerint, éneklésre. Oktató dal az ezráchi Hémántól. Örökkévaló, segítségem Istene, nappal kiáltok, meg éjjel teelőtted;
MAIN Ieowa, Kot ai jaunkamaur, i kin likwir nin ran o ni pon mo’mui.
2 jusson eléd imádságom, hajlítsd füledet fohászkodásomra.
Kom kotin mueid on, ai kapakap en lelda won komui. Kom kotin kapaik don karon omui kan ai likelikwir.
Pwe nen i me dir en mamauk, o maur i koren ion mela. (Sheol h7585)
4 Azokhoz számíttattam, kik a gödörbe szállnak, olyan lettem mint erő nélkül levő férfi
Nai kin wadok on ir memelar, nai dueta ol amen, me jolar
5 a holtak között, odavetve, miként megölöttek, sírban fekvők, kikről nem emlékezel többé, hisz ők elszakíttattak kezedtől.
I wonon nan pun en me melar akan, me wonon nan joujou, me kom jolar kotin kupura, pwe re lokidokilar jan nan lim omui.
6 Helyeztél engem a legal só gödörbe, sötétségbe, mélységbe.
Kom kotin kaje ia lar nan joujou, waja rotorot o lol.
7 Haragod reám eresztette súlyát, és mind a hullámaiddal sújtottál. Széla.
Omui onion kin katoutou ia, o kom kotin idan kin ia di omui iluk kan.
8 Eltávolítottad ismerőseimet tőlem, utálattá tettél engem nekik, elzárva vagyok, nem juthatok ki.
Kom kotiki woner kompoke pa i kan waja doo, kom kotin wia kin ia la me jued kot on ir, i jalidier o jo kak pitila.
9 Szemem elepedt a nyomortól, hívtalak téged, Örökkévaló, mindennap, kiterjesztettem hozzád kezeimet.
Maj ai juede kilar ai luet, nin ran karoj i potoan on komui, Main Ieowa, o i kapa won komui pa i kat.
10 A holtaknak teszel-e csodát, avagy árnyak kelnek-e föl, magasztalnak-e téged? Széla.
Kom pan kotin kajaleda omui manaman ren me melar akan? De me melar akan pan maurada danke komui?
11 Elbeszélik-e a sírban szeretetedet, hűségedet az enyészetben?
Re pan kojoia duen omui kalanan nan joujou kan? O wajan mela duen omui melel?
12 Ismerik-e a sötétségben csodádat, és igazságodat a feledés országában?
Omui manaman akan pan janjaleda waja rotorot, o omui pun nan jap en me re jolar kin lamelame?
13 Én pedig hozzád, oh Örökkévaló, fohászkodtam és reggel elédbe jut imádságom.
A i kin potoan likwir on komui, Main Ieowa nin manjan, ai kapakap pan lel won komui.
14 Miért, oh Örökkévaló, veted el lelkemet, rejted el arczodat előlem?
Main Ieowa, da me kom kotin kaje ia kila, o da me kom okila ki jilan ar mo i?
15 Szegény vagyok én és sínylődő ifjuságtól fogva, viselem ijedelmeidet, oda vagyok.
Nai me luet o jaliel jan ni ai pulepul; i kin kamekamki omui kalom, i koren ion jolar kaporopor.
16 Elvonulnak fölöttem föllobbanásaid, rettentéseid megsemmisítettek engem.
Omui onion kin kadupal ia di, omui kalom kawe ia Iar
17 Körülvettek mint a víz egész nap, közrefogtak engem egyaránt.
Re kapil ia pena dueta pil akan jan ni manjan lel jautik, ir karoj kapil ia pena.
18 Eltávolítottál tőlem barátot és társat, ismerőseim – csupa sötétség.
Kom kotiki woner kompoke pa I oai warok kan waja doo, rotorot eta ai warok.
