< Zsoltárok 88 >

1 Ének, zsoltár. Kórach fiaitól. A karmesternek, Máchalát szerint, éneklésre. Oktató dal az ezráchi Hémántól. Örökkévaló, segítségem Istene, nappal kiáltok, meg éjjel teelőtted;
A song a psalm of [the] sons of Korah to the choirmaster on Machalath to sing a poem of Heman the Ezrachite. O Yahweh [the] God of salvation my day I have cried out in the night before you.
2 jusson eléd imádságom, hajlítsd füledet fohászkodásomra.
May it come before you prayer my incline ear your to cry of entreaty my.
3 Mert jóllakott lelkem bajokkal és életem az alvilághoz ért. (Sheol h7585)
For it is surfeited with troubles being my and life my to Sheol they have reached. (Sheol h7585)
4 Azokhoz számíttattam, kik a gödörbe szállnak, olyan lettem mint erő nélkül levő férfi
I am reckoned with [those who] go down of [the] pit I am like a man [whom] there not [is] strength.
5 a holtak között, odavetve, miként megölöttek, sírban fekvők, kikről nem emlékezel többé, hisz ők elszakíttattak kezedtől.
Among the dead a [person] set free like [those] slain - [who] lie of [the] grave whom not you remember them again and they from hand your they are cut off.
6 Helyeztél engem a legal só gödörbe, sötétségbe, mélységbe.
You have put me in a pit of lowest parts in [the] dark places in [the] depths.
7 Haragod reám eresztette súlyát, és mind a hullámaiddal sújtottál. Széla.
On me it has lain anger your and all breakers your you have afflicted [me] (Selah)
8 Eltávolítottad ismerőseimet tőlem, utálattá tettél engem nekik, elzárva vagyok, nem juthatok ki.
You have removed far away acquaintances my from me you have made me abominations to them [I am] shut up and not I will go out.
9 Szemem elepedt a nyomortól, hívtalak téged, Örökkévaló, mindennap, kiterjesztettem hozzád kezeimet.
Eye my it is faint from affliction I have called out to you O Yahweh on every day I have spread out to you hands my.
10 A holtaknak teszel-e csodát, avagy árnyak kelnek-e föl, magasztalnak-e téged? Széla.
¿ For the dead will you do wonder[s] or? [the] shades will they arise - will they give thanks to? you (Selah)
11 Elbeszélik-e a sírban szeretetedet, hűségedet az enyészetben?
¿ Will it be recounted in the grave covenant loyalty your faithfulness your in Abaddon.
12 Ismerik-e a sötétségben csodádat, és igazságodat a feledés országában?
¿ Will it be known in the darkness wonder[s] your and righteousness your in [the] land of forgetting.
13 Én pedig hozzád, oh Örökkévaló, fohászkodtam és reggel elédbe jut imádságom.
And I - to you O Yahweh I cry for help and in the morning prayer my it comes to meet you.
14 Miért, oh Örökkévaló, veted el lelkemet, rejted el arczodat előlem?
Why? O Yahweh do you reject self my do you hide? face your from me.
15 Szegény vagyok én és sínylődő ifjuságtól fogva, viselem ijedelmeidet, oda vagyok.
[have been] afflicted I and [have been] about to die from youth I have borne terrors your I am perplexed.
16 Elvonulnak fölöttem föllobbanásaid, rettentéseid megsemmisítettek engem.
Over me they have passed anger your terrors your they have destroyed me.
17 Körülvettek mint a víz egész nap, közrefogtak engem egyaránt.
They have surrounded me like water all the day they have surrounded me altogether.
18 Eltávolítottál tőlem barátot és társat, ismerőseim – csupa sötétség.
You have removed far away from me [one who] loves and a friend acquaintances my darkness.

< Zsoltárok 88 >