Zsoltárok 88
1 Ének, zsoltár. Kórach fiaitól. A karmesternek, Máchalát szerint, éneklésre. Oktató dal az ezráchi Hémántól. Örökkévaló, segítségem Istene, nappal kiáltok, meg éjjel teelőtted;
A Song, a Melody. For the Sons of Korah. To the Chief Musician. On "Mahalath." For alternate Song. An Instructive Psalm. By Heman the Ezrahite. O Yahweh, God of my salvation, By day, have I made outcry, In the night, [also] before thee.
2 jusson eléd imádságom, hajlítsd füledet fohászkodásomra.
Let my prayer, come into thy presence, Bow down thine ear to my loud cry.
For my soul, is sated with misfortunes, And, my life—unto Hades, hath drawn near; (Sheol h7585)
4 Azokhoz számíttattam, kik a gödörbe szállnak, olyan lettem mint erő nélkül levő férfi
I am counted with them who descend into the pit, I have become as a man that is without help;
5 a holtak között, odavetve, miként megölöttek, sírban fekvők, kikről nem emlékezel többé, hisz ők elszakíttattak kezedtől.
Among the dead, is my couch, —Like the slain that lie in the grave, Where thou rememberest them no more, Yea, they, from thy hand, are cut off;
6 Helyeztél engem a legal só gödörbe, sötétségbe, mélységbe.
Thou hast laid me, In the lowest pit, In dark places, In the deeps:
7 Haragod reám eresztette súlyát, és mind a hullámaiddal sújtottál. Széla.
Upon me, hath rested thine indignation, And, with all thy breakers, hast thou caused affliction. (Selah)
8 Eltávolítottad ismerőseimet tőlem, utálattá tettél engem nekik, elzárva vagyok, nem juthatok ki.
Thou hast far removed mine acquaintances from me, —Thou hast made me an abomination unto them, Shut up, and I cannot go forth!
9 Szemem elepedt a nyomortól, hívtalak téged, Örökkévaló, mindennap, kiterjesztettem hozzád kezeimet.
Mine eye, hath dimmed through affliction; I have called upon thee, O Yahweh, all day long, I have spread out, unto thee, my hands.
10 A holtaknak teszel-e csodát, avagy árnyak kelnek-e föl, magasztalnak-e téged? Széla.
For the dead, wilt thou perform a wonder? Or shall, the shades, arising, give thee thanks? (Selah)
11 Elbeszélik-e a sírban szeretetedet, hűségedet az enyészetben?
Shall Thy lovingkindness be recounted in the grave? Thy faithfulness, in destruction?
12 Ismerik-e a sötétségben csodádat, és igazságodat a feledés országában?
Shall any wonder of thine, be known in the dark? Or, thy righteousness, in the land of forgetfulness?
13 Én pedig hozzád, oh Örökkévaló, fohászkodtam és reggel elédbe jut imádságom.
But, I, unto thee, O Yahweh, have cried for help, And, in the morning, my prayer will confront thee!
14 Miért, oh Örökkévaló, veted el lelkemet, rejted el arczodat előlem?
Wherefore, O Yahweh, shouldst thou reject my soul? shouldst thou hide thy face from me?
15 Szegény vagyok én és sínylődő ifjuságtól fogva, viselem ijedelmeidet, oda vagyok.
Afflicted have I been, and dying, from youth, I have borne the terror of thee—I shall be distracted!
16 Elvonulnak fölöttem föllobbanásaid, rettentéseid megsemmisítettek engem.
Over me, have passed thy bursts of burning anger, The alarms of thee have put an end to me;
17 Körülvettek mint a víz egész nap, közrefogtak engem egyaránt.
They have surrounded me like waters, all the day, They have come circling against me together:
18 Eltávolítottál tőlem barátot és társat, ismerőseim – csupa sötétség.
Thou hast far removed from me, lover and friend, Mine acquaintances, are in darkness.
