Zsoltárok 87

1 Kórach fiaitól. Zsoltár, ének. Alapítását szent hegyeken

Zvavanakomana vaKora. Pisarema. Rwiyo. Akateya nheyo dzake pagomo dzvene;

2 szereti az Örökkévaló, Czión kapuit, Jákób minden hajlékai fölött.

Jehovha anoda masuo eZioni kupfuura pose panogara Jakobho.

3 Dicső dolgokat beszélnek rólad, Isten városa te! Széla.

Zvinhu zvakaisvonaka zvinotaurwa pamusoro pako, iwe guta raMwari: Sera

4 Megemlítem Ráhábot és Bábelt ismerőimül; íme Peléset meg Czór Kússal együtt: ez született ott!

“Ndichanyora nezvaRahabhi neBhabhironi pakati pavanondiziva, neFiristiawo neTire, pamwe chete neEtiopia, uye vachati, ‘Uyu akaberekerwa muZioni.’”

5 Cziónról pedig mondják Ember meg ember született benne – és ő, a Legfelső, szilárdítsa meg!

Zvirokwazvo, pamusoro peZioni vachati, “Uyu nowoyo vakaberekerwamo, uye Wokumusoro-soro pachake acharisimbisa.”

6 Az Örökkévaló számlálgatja, mikor beirja a népeket: ez született ott! Széla.

Jehovha achanyora panonyorwa mazita amarudzi, kuti, “Uyu akaberekerwa muZioni.” Sera

7 Énekesek meg fuvolások – mind a forrásaim te benned vannak!

Pavanoimba, vachaimba vachiti, “Matsime angu ose ari mamuri.”