< Zsoltárok 85 >
1 A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Kedvelted, Örökkévaló, országodat, visszahoztad Jákób foglyait,
Psalmus, in finem, filiis Core. Benedixisti Domine terram tuam: avertisti captivitatem Iacob.
2 megbocsátottad néped bűnét, eltakartad minden vétküket. Széla.
Remisisti iniquitatem plebis tuae: operuisti omnia peccata eorum.
3 Visszavontad egész indulatodat, elfordítottad föllobbant haragodat.
Mitigasti omnem iram tuam: avertisti ab ira indignationis tuae.
4 Térj vissza hozzánk, üdvünk Istene, és oszlasd el bosszúságodat ellenünk.
Converte nos Deus salutaris noster: et averte iram tuam a nobis.
5 Örökké haragszol-e reánk, elhúzod haragodat nemzedékig meg nemzedékig?
Numquid in aeternum irasceris nobis? aut extendes iram tuam a generatione in generationem?
6 Nemde te újra fölélesztesz majd minket, hogy néped örüljön benned!
Deus tu conversus vivificabis nos: et plebs tua laetabitur in te.
7 Engedd látnunk, Örökkévaló, szeretetedet, és üdvödet add nekünk!
Ostende nobis Domine misericordiam tuam: et salutare tuum da nobis.
8 Hadd hallom, mit beszél az Isten, az Örökkévaló, midőn békét beszél népéhez és jámboraihoz, csak balgaságba ne essenek vissza.
Audiam quid loquatur in me Dominus Deus: quoniam loquetur pacem in plebem suam. Et super sanctos suos: et in eos, qui convertuntur ad cor.
9 Bizony közel van tisztelőihez az ő üdve, hogy dicsőség lakozzék országunkban.
Verumtamen prope timentes eum salutare ipsius: ut inhabitet gloria in terra nostra.
10 Szeretet és hűség találkoztak, igazság és béke csókolóztak;
Misericordia, et veritas obviaverunt sibi: iustitia, et pax osculatae sunt.
11 hűség a földből sarjad, igazság az égből tekint le.
Veritas de terra orta est: et iustitia de caelo prospexit.
12 Az Örökkévaló is adja a jót és országunk megadja termését.
Etenim Dominus dabit benignitatem: et terra nostra dabit fructum suum.
13 Igazság járjon előtte s útnak eressze lépteit.
Iustitia ante eum ambulabit: et ponet in via gressus suos.