Zsoltárok 83
1 Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!
Oh ʼElohim, no permanezcas en silencio. Oh ʼElohim, no calles, no estés imperturbable.
2 Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.
Pues [mira que] rugen tus enemigos, Y los que te aborrecen levantan la cabeza.
3 Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.
Astutamente consultaron contra tu pueblo. Conspiran contra tus protegidos.
4 Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!
Dijeron: Vengan. Destruyámoslos para que no sean nación. Que no haya más memoria del nombre de Israel.
5 Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:
Porque con consentimiento conspiraron juntos. Contra Ti hacen un pacto:
6 Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,
Las tiendas de Edom y los ismaelitas, Moab y los agarenos,
7 Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.
Gebal, Amón y Amalec, Filistea con los habitantes de Tiro,
8 Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.
También Asiria se unió a ellos. Sirven de brazo a los hijos de Lot. (Selah)
9 Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!
Haz con ellos como con Madián, Como con Sísara, Como con Jabín en el torrente de Cisón,
10 Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.
Que fueron destruidos en Endor Y fueron como abono para la tierra.
11 Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.
Haz a sus nobles como a Oreb y a Zeeb, Y a todos sus jefes como a Zeba y Zalmuna,
12 Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!
Porque dijeron: Tomemos como posesión nuestra los prados de ʼElohim.
13 Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!
Oh ʼElohim mío, conviértelos como un remolino de polvo, Como hojarasca ante el viento,
14 Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.
Como fuego que consume el bosque, Como una llama incendia las montañas.
15 Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.
Persíguelos así con tu tempestad Y aterrorízalos con tu tormenta.
16 Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!
Llena sus caras de deshonra, Para que busquen tu Nombre, oh Yavé.
17 szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!
Sean avergonzados y turbados para siempre. Sean humillados y perezcan,
18 S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.
Y sepan que solo Tú, tu Nombre es Yavé. Eres el ʼElyón sobre toda la tierra.
