< Zsoltárok 83 >
1 Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!
Cántico. Salmo de Asaf. Oh Dios, no permanezcas mudo; no estés sordo, oh Dios, ni te muestres pasivo.
2 Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.
Mira el tumulto que hacen tus enemigos, y cómo los que te odian yerguen su cabeza.
3 Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.
A tu pueblo le traman asechanzas; se confabulan contra los que Tú proteges.
4 Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!
“Venid (dicen), borrémoslos; que ya no sean pueblo; no quede ni memoria del nombre de Israel.”
5 Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:
Así conspiran todos a una y forman liga contra Ti:
6 Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,
las tiendas de Edom y los ismaelitas, Moab y los agarenos,
7 Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.
Gebal y Ammón y Amalec, Filistea y los habitantes de Tiro.
8 Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.
También los asirios se les han unido, y se han hecho auxiliares de los hijos de Lot.
9 Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!
Haz Tú con ellos como con Madián y con Sísara, y con Jabín, junto al torrente Cisón;
10 Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.
que perecieron en Endor, y vinieron a ser como estiércol para la tierra.
11 Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.
Trata a sus caudillos como a Oreb y a Zeb; a todos sus jefes, como a Zebee y a Salmaná,
12 Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!
pues han dicho: “Ocupemos para nosotros las tierras de Dios.”
13 Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!
Dios mío, hazlos como el polvo en un remolino y la hojarasca presa del viento.
14 Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.
Como fuego que consume la selva, como llama que abrasa los montes,
15 Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.
así persíguelos en tu tempestad, y atérralos en tu borrasca.
16 Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!
Haz que sus rostros se cubran de vergüenza, para que busquen tu nombre ¡oh Dios!
17 szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!
Queden para siempre en la ignominia y en la turbación; sean confundidos y perezcan.
18 S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.
Y sepan que tu Nombre es Yahvé; y que solo Tú eres el Altísimo sobre toda la tierra.