Zsoltárok 83
1 Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!
Asaphin Psalmi ja veisu. Jumala, älä niin ratki vaikene, ja älä niin ääneti ole: Jumala, älä sitä niin kärsi.
2 Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.
Sillä katso, Sinun vihollises kiukuitsevat, ja jotka sinua vihaavat, ylentävät päänsä.
3 Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.
He pitävät kavaloita juonia sinun kansaas vastaan, ja pitävät neuvoa sinun salatuitas vastaan,
4 Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!
Sanoen: tulkaat, hävittäkäämme heitä, niin ettei he ensinkään kansa olisikaan, ettei Israelin nimeä silleen muisteltaisi.
5 Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:
Sillä he ovat sydämessänsä panneet neuvonsa yhteen, ja tehneet liiton sinua vastaan:
6 Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,
Edomilaiset ja Ismaelilaiset majat, Moabilaiset ja Hagarilaiset,
7 Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.
Gebalilaiset, Ammonilaiset ja Amalekilaiset, Philistealaiset ja Tyron asuvaiset.
8 Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.
Assur on myös itsensä heihin liittänyt, auttamaan Lotin lapsia, (Sela)
9 Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!
Tee niille niinkuin Midianilaisille, niinkuin Siseralle, niinkuin Jabinille Kisonin ojan tykönä;
10 Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.
Jotka mestattiin Endorin tykönä, ja tulivat loaksi maan päälle.
11 Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.
Tee heidän pääruhtinaansa niinkuin Orebin ja Seebin, ja kaikki heidän ylimmäisensä niinkuin Seban ja Salmunnan,
12 Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!
Jotka sanovat: me omistamme meillemme Jumalan huoneet.
13 Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!
Jumala, tee heitä niinkuin rattaan, niinkuin korren tuulen edessä.
14 Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.
Niinkuin kulo metsän polttaa, ja niinkuin liekki mäet sytyttää;
15 Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.
Vainoo juuri niin heitä sinun rajuilmallas, ja hämmästytä heitä tuulispäälläs.
16 Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!
Täytä heidän kasvonsa häpiällä, että he sinun nimeäs, Herra, etsisivät.
17 szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!
Hävetköön he ja hämmästyköön ijankaikkisesti, ja häpiään tulkoon ja hukkukoon.
18 S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.
Niin he saavat tuta, että sinä, jonka ainoan nimi on Herra, olet ylimmäinen kaikessa maailmassa.
