< Zsoltárok 83 >

1 Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!
A song, [or] Psalm of Asaph. Keep not thou silence, O God: hold not thy peace, and be not still, O God.
2 Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.
For lo, thy enemies make a tumult: and they that hate thee have lifted up the head.
3 Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.
They have taken crafty counsel against thy people, and consulted against thy hidden ones.
4 Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!
They have said, Come, and let us cut them off from [being] a nation; that the name of Israel may be no more in remembrance.
5 Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:
For they have consulted together with one consent: they are confederate against thee,
6 Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,
The tabernacles of Edom, and the Ishmaelites; of Moab, and the Hagarenes;
7 Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.
Gebal, and Ammon, and Amalek; the Philistines with the inhabitants of Tyre;
8 Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.
Assur also is joined with them: they have helped the children of Lot. (Selah)
9 Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!
Do to them as [to] the Midianites; as [to] Sisera, as [to] Jabin, at the brook of Kison:
10 Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.
[Who] perished at En-dor: they became [as] dung for the earth.
11 Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.
Make their nobles like Oreb, and like Zeeb: yes, all their princes as Zebah, and as Zalmunna:
12 Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!
Who said, Let us take to ourselves the houses of God in possession.
13 Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!
O my God, make them like a wheel; as the stubble before the wind.
14 Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.
As the fire burneth a wood, and as the flame setteth the mountains on fire;
15 Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.
So persecute them with thy tempest, and make them afraid with thy storm.
16 Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!
Fill their faces with shame; that they may seek thy name, O LORD.
17 szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!
Let them be confounded and troubled for ever; yes, let them be put to shame, and perish:
18 S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.
That [men] may know that thou, whose name alone [is] JEHOVAH, [art] the most high over all the earth.

< Zsoltárok 83 >