Zsoltárok 83
1 Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!
“A song or psalm of Assaph.” O God, take no rest for thyself: be not silent and keep not still, O God!
2 Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.
For, lo, thy enemies make a tumult, and they that hate thee have lifted up their head.
3 Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.
Against thy people they take crafty secret device, and they consult against those whom thou protectest.
4 Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!
They have said, Come, and let us cut them off from being a nation; and the name of Israel shall be remembered no more.
5 Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:
For they have consulted cordially together; against thee they make a covenant:
6 Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,
The tents of Edom, and the Ishmaelites: Moab, and the Hagarenes;
7 Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.
Gebal, and 'Ammon, and 'Amalek; the Philistines with the inhabitants of Tyre;
8 Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.
Also Asshur is joined with them; they have become an arm unto the children of Lot. (Selah)
9 Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!
Do unto them as [unto] Midian; as to Sissera, as to Jabin, at the brook Kishon:
10 Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.
Who were annihilated at 'En-dor; they became as dung for the ground.
11 Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.
Render them, their nobles, like 'Oreb, and like Zeeb; yea, like Zebach and like Zalmunna' all their princes;
12 Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!
Who said, Let us conquer for ourselves the dwellings of God,
13 Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!
O my God, render them like the thistle-down, like stubble before the wind.
14 Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.
As the fire burneth up a forest, and as the flame setteth the mountains on fire:
15 Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.
So pursue them with thy storm, and with thy whirlwind do thou terrify them.
16 Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!
Fill their faces with shame, that they may seek thy name, O Lord!
17 szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!
Let them be made ashamed and terrified for ever and aye; yea, let them be put to the blush and perish:
18 S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.
That they may know that thou, whose name is the Eternal, art by thyself alone, the Most High over all the earth.
