< Zsoltárok 83 >
1 Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!
A Song of a Psalm for Asaph. O God, who shall be compared to you? be not silent, neither be still, O God.
2 Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.
For behold, your enemies have made a noise; and they that hate you have lifted up the head.
3 Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.
Against your people they have craftily imagined a device, and have taken counsel against your saints.
4 Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!
They have said, Come, and let us utterly destroy them out of the nation; and let the name of Israel be remembered no more at all.
5 Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:
For they have taken counsel together with one consent: they have made a confederacy against you;
6 Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,
even the tents of the Idumeans, and the Ismaelites; Moab, and the Agarenes;
7 Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.
Gebal, and Ammon, and Amalec; the Philistines also, with them that dwell at Tyre.
8 Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.
Yes, Assur too is come with them: they have become a help to the children of Lot. (Pause)
9 Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!
Do you to them as to Madiam, and to Sisera; as to Jabin at the brook of Kison.
10 Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.
They were utterly destroyed at Aendor: they became as dung for the earth.
11 Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.
Make their princes as Oreb and Zeb, and Zebee and Salmana; [even] all their princes:
12 Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!
who said, let us take to ourselves the altar of God as an inheritance.
13 Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!
O my God, make them as a wheel; as stubble before the face of the wind.
14 Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.
As fire which shall burn up a wood, as the flame may consume the mountains;
15 Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.
so shall you persecute them with your tempest, and trouble them in your anger.
16 Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!
Fill their faces with dishonour; so shall they seek your name, O Lord.
17 szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!
Let them be ashamed and troubled for evermore; yes, let them be confounded and destroyed.
18 S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.
And let them know that your name is Lord; that you alone are Most High over all the earth.