Zsoltárok 83
1 Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!
En Sang; en Psalme, af Asaf.
2 Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.
Gud! ti du ikke; vær ikke tavs og hold dig ikke stille, o Gud!
3 Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.
Thi se, dine Fjender larme, og dine Avindsmænd have opløftet Hovedet.
4 Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!
De oplægge træskelig hemmeligt Anslag imod dit Folk, og de raadslaa imod dem, som sidde under dit Skjul.
5 Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:
De have sagt: Kommer og lader os udslette dem af Folkenes Tal, og Israels Navn skal ikke ydermere ihukommes.
6 Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,
Thi de have i Hjertet raadslaget med hverandre; de gøre en Pagt imod dig:
7 Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.
Edoms Telte og Ismaeliterne, Moabiterne og. Hagarenerne,
8 Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.
Gebal og Ammon og Amalek, Filisterne med Indbyggerne i Tyrus.
9 Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!
Assyrien har ogsaa sluttet sig til dem, de ere blevne Lots Børns Arm. (Sela)
10 Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.
Gør imod dem som imod Midianiterne, som imod Sisera, som imod Jabin ved Kisons Bæk,
11 Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.
hvilke bleve ødelagte ved Endor, bleve til Gødning for Marken.
12 Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!
Lad det gaa dem, deres Fyrster som Oreb og som Seeb, og alle deres ypperste som Seba og som Zalmuna,
13 Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!
dem, som have sagt: Vi ville indtage Guds Boliger til Ejendom.
14 Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.
Min Gud! lad dem hvirvle om som et Hjul, som Avner for Vejret.
15 Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.
Som en Ild, der antænder en Skov, og som en Lue, der stikker Ild paa Bjergene,
16 Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!
saa forfølge du dem med din Storm og forfærde dem med din Hvirvelvind!
17 szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!
Gør deres Ansigt fuldt af Skam og lad dem søge dit Navn, o Herre!
18 S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.
Lad dem blues og forfærdes altid og lad dem blive til Skamme og omkomme! Og lad dem kende, at du alene, hvis Navn er Herren, er den Højeste over al Jorden.
