Zsoltárok 83

1 Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!

Pjesma. Psalam. Asafov. Ne šuti, Jahve, ne budi nijem i nemoj mirovati, Bože!

2 Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.

Jer evo: dušmani tvoji buče, i mrzitelji tvoji glave podižu.

3 Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.

Protiv naroda se tvoga rote i svjetuju se protiv štićenika tvojih.

4 Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!

Govore: “Dođite, zatrimo ih da ne budu narod, nek' se ime Izrael više ne spominje!”

5 Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:

Zaista, jednodušno se svjetuju i protiv tebe savez sklopiše:

6 Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,

šatori edomski i Jišmaelci, Moapci i Hagrijci,

7 Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.

Gebal i Amon i Amalek, Filisteja sa stanovnicima Tira.

8 Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.

I Asirci se s njima udružiše, pružiše ruke potomcima Lotovim.

9 Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!

Učini njima k'o Midjancima, k'o Siseri i Jabinu na potoku Kišonu:

10 Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.

koji padoše blizu En-Dora i postaše gnojivo njivi.

11 Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.

K'o Oreb i Zeb neka budu knezovi njihovi, kao Zebah i Salmuna nek' budu sve vođe njihove

12 Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!

koji jednodušno vikahu: “Osvojimo krajeve Božje!”

13 Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!

Daj, o Bože, da budu kao kovitlac, kao pljeva koju nosi vjetar.

14 Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.

Kao što oganj proždire šumu, kao što plamen sažiže bregove,

15 Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.

tako ih goni olujom svojom, prestravi ih svojom žestinom!

16 Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!

Pokrij im lice sramotom, da traže tvoje ime, Jahve!

17 szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!

Neka se stide i plaše navijek, neka se posrame i neka izginu!

18 S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.

Nek' znaju: ti si komu je ime Jahve, jedini Višnji nada svom zemljom.