Zsoltárok 82

1 Zsoltár Ászáftól. Isten ott áll isteni gyülekezetben, istenek közepette itél:

Ko e Saame ʻa ʻAsafi. ‌ʻOku ʻafio ʻae ʻOtua ʻi he fakataha ʻoe kau mālohi; ʻoku ne fakamaau ʻi he lotolotonga ʻoe ngaahi ʻotua.

2 Meddig itéltek jogtalanul s a gonoszok személyét tekintitek? Széla.

“ʻE fēfē hono fuoloa mo hoʻomou fakamaau taʻetotonu, pea filifilimānako ki he kakai angahala?” (Sila)

3 Szerezzetek jogot ügyefogyottnak és árvának, nyomorút és szegényt mentsetek föl;

“Fakamaau ʻae paea mo e tamai mate: fai angatonu ki he mamahi mo e masiva.

4 szabadítsatok meg ügyefogyottat és szűkölködőt, a gonoszok kezéből mentsétek meg!

Fakahaofi ʻae masiva mo e paea: fakamoʻui ʻakinautolu mei he nima ʻoe kau angahala.”

5 Nem tudnak és nem értenek, sötétségben járnak, meginognak mind a föld alapjai!

‌ʻOku ʻikai te nau ʻilo, pea ʻoku ʻikai te nau fie ʻilo; ʻoku nau ʻalu pē ʻi he poʻuli: kuo ueʻi ʻae ngaahi tuʻunga kotoa pē ʻo māmani.

6 Én azt mondtam: istenek vagytok, a Legfelsőnek fiai mindnyájatok.

Naʻaku pehē, “Ko e ngaahi ʻotua ʻakimoutolu; pea ko e fānau ʻae Fungani Māʻolunga ʻakimoutolu kotoa pē.

7 Ámde mint emberek haltok meg s mint a nagyok egyike estek el.

Ka temou mate ʻo hangē ko e kau tangata, pea tō ʻo hangē ko e tokotaha ʻoe houʻeiki.”

8 Kelj föl, Isten, ítéld a földet! Mert te vagy birtokosa mind a nemzeteknek.

Tuʻu hake, ʻE ʻOtua, fakamaau ʻa māmani: he te ke maʻu ʻae puleʻanga kotoa pē.