Zsoltárok 82

1 Zsoltár Ászáftól. Isten ott áll isteni gyülekezetben, istenek közepette itél:

Pisarema raAsafi. Mwari anogara paungano huru; anotonga pakati pa“vamwari” achiti,

2 Meddig itéltek jogtalanul s a gonoszok személyét tekintitek? Széla.

“Muchasvika riniko muchirwira vasakarurama uye muchisanangura vanhu vakaipa? Sera

3 Szerezzetek jogot ügyefogyottnak és árvának, nyomorút és szegényt mentsetek föl;

Tongai mhaka dzavasina simba nenherera; chengetedzai kodzero dzavarombo navakadzvinyirirwa.

4 szabadítsatok meg ügyefogyottat és szűkölködőt, a gonoszok kezéből mentsétek meg!

Nunurai vasina simba navanoshayiwa; varwirei paruoko rwowakaipa.

5 Nem tudnak és nem értenek, sötétségben járnak, meginognak mind a föld alapjai!

“Havana chavanoziva, havana chavanonzwisisa. Vanongofamba-famba murima; nheyo dzose dzenyika dzinozungunuswa.

6 Én azt mondtam: istenek vagytok, a Legfelsőnek fiai mindnyájatok.

“Ndakati, ‘Muri vamwari; imi mose muri vanakomana veWokumusoro-soro.’

7 Ámde mint emberek haltok meg s mint a nagyok egyike estek el.

Asi muchafa savanhuwo zvavo; muchawa savatongi vose.”

8 Kelj föl, Isten, ítéld a földet! Mert te vagy birtokosa mind a nemzeteknek.

Simukai, imi Mwari, mutonge nyika, nokuti ndudzi dzose inhaka yenyu.