< Zsoltárok 82 >

1 Zsoltár Ászáftól. Isten ott áll isteni gyülekezetben, istenek közepette itél:
Ein salme av Asaf. Gud stend i Guds samling; midt imillom gudar held han dom:
2 Meddig itéltek jogtalanul s a gonoszok személyét tekintitek? Széla.
«Kor lenge vil de døma rangt og halda med dei ugudlege? (Sela)
3 Szerezzetek jogot ügyefogyottnak és árvának, nyomorút és szegényt mentsetek föl;
Døm den ringe og farlause! Lat armingen og den fatige få sin rett!
4 szabadítsatok meg ügyefogyottat és szűkölködőt, a gonoszok kezéből mentsétek meg!
Berga den ringe og fatige, frels han frå handi åt dei ugudlege!
5 Nem tudnak és nem értenek, sötétségben járnak, meginognak mind a föld alapjai!
Dei veit inkje og skynar inkje, dei ferdast i myrker; alle grunnvollar til jordi ruggar.
6 Én azt mondtam: istenek vagytok, a Legfelsőnek fiai mindnyájatok.
Eg hev sagt: «De er gudar, søner til den Høgste er de alle.»
7 Ámde mint emberek haltok meg s mint a nagyok egyike estek el.
Men sanneleg, som menneskje skal de døy, og som ein av hovdingarne skal de falla.»
8 Kelj föl, Isten, ítéld a földet! Mert te vagy birtokosa mind a nemzeteknek.
Statt upp, Gud, haldt dom yver jordi! For du eig alle heidningar.

< Zsoltárok 82 >