< Zsoltárok 82 >
1 Zsoltár Ászáftól. Isten ott áll isteni gyülekezetben, istenek közepette itél:
Žalm Azafův. Bůh stojí v shromáždění Božím, u prostřed bohů soud čině, a dí:
2 Meddig itéltek jogtalanul s a gonoszok személyét tekintitek? Széla.
Dokudž souditi budete nespravedlivě, a osoby nešlechetných přijímati? (Sélah)
3 Szerezzetek jogot ügyefogyottnak és árvának, nyomorút és szegényt mentsetek föl;
Zastávejte bídného a sirotka, utištěného a chudého spravedliva vyhlašujte.
4 szabadítsatok meg ügyefogyottat és szűkölködőt, a gonoszok kezéből mentsétek meg!
Vytrhněte bídného a nuzného, z ruky nešlechetných vytrhněte ho.
5 Nem tudnak és nem értenek, sötétségben járnak, meginognak mind a föld alapjai!
Ale nevědí nic, nerozumějí nic; ve tmách ustavně chodí, až se proto všickni základové země pohybují.
6 Én azt mondtam: istenek vagytok, a Legfelsőnek fiai mindnyájatok.
Řeklť jsem já byl: Bohové jste, a synové Nejvyššího vy všickni;
7 Ámde mint emberek haltok meg s mint a nagyok egyike estek el.
A však jako i jiní lidé zemřete, a jako jeden z knížat padnete.
8 Kelj föl, Isten, ítéld a földet! Mert te vagy birtokosa mind a nemzeteknek.
Povstaniž, ó Bože, suď zemi; nebo ty dědičně vládneš všemi národy.