Zsoltárok 81
1 A karmesternek, a Gittitre. Ászáftól. Ujjongjatok Istennek, a mi erőnknek, riadozzatok Jákób Istenének!
Para el músico principal. En un instrumento de Gath. Por Asaf. ¡Canta en voz alta a Dios, nuestra fuerza! ¡Haz un grito de júbilo al Dios de Jacob!
2 Hangoztassatok dalt és hallassatok dobot, kedves hárfát, lanttal együtt!
Eleva una canción, y trae aquí la pandereta, la agradable lira con el arpa.
3 Fújjátok újholdkor a harsonát, holdtöltekor, ünnepünk napjára.
Toca la trompeta en la Luna Nueva, en la luna llena, en nuestro día de fiesta.
4 Mert törvény az Izraél számára, rendelete Jákób Istenének;
Porque es un estatuto para Israel, una ordenanza del Dios de Jacob.
5 bizonyságul tette azt Józsefben, midőn kivonult Egyiptom országa ellen: Nyelvet, melyet nem ismerek, hallok.
Lo designó en José para un pacto, cuando salió sobre la tierra de Egipto, Oí un idioma que no conocía.
6 Elvontam a tehertől vállát, kezei megszabadultak a kosártól.
“Quité su hombro de la carga. Sus manos se liberaron de la cesta.
7 A szorultságban hívtál és kiragadtalak, meghallgattalak a mennydörgés rejtekében, megvizsgáltalak a pörlekedés vizénél. Széla.
Llamaste a la angustia, y te libré. Te respondí en el lugar secreto del trueno. Te probé en las aguas de Meribah”. (Selah)
8 Halljad népem, hadd intselek téged, Izraél, bár hallgatnál rám.
“Oíd, pueblo mío, y yo os daré testimonio, ¡Israel, si me escuchas!
9 Ne legyen közted idegen isten, s ne borulj le idegen nép istene előtt.
No habrá en ti ningún dios extraño, ni adorarás a ningún dios extranjero.
10 Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki felhoztalak téged Egyiptom országából: tágra nyisd szájad, megtöltöm azt.
Yo soy Yahvé, tu Dios, que te sacó de la tierra de Egipto. Abre bien tu boca y la llenaré.
11 De népem nem hallgatott szavamra, s Izraél nem engedett nekem.
Pero mi pueblo no escuchó mi voz. Israel no deseaba nada de mí.
12 Magukra bocsátottam tehát szívük makacságában, járjanak saját tanácsaik szerint.
Así que los dejé ir tras la terquedad de sus corazones, para que puedan caminar en sus propios consejos.
13 Vajha népem hallgatna reám, Izraél utaim szerint járna:
Oh, que mi pueblo me escuche, para que Israel siga mis caminos.
14 rövidesen megaláznám ellenségeiket, s szorongatóikra fordítanám kezemet;
Pronto sometería a sus enemigos, y volver mi mano contra sus adversarios.
15 az Örökkévaló gyűlölői hízelegnének neki s örökké tartana az idejük.
Los que odian a Yahvé se acobardan ante él, y su castigo duraría para siempre.
16 Ennie adott búza zsiradékából, és sziklából jóllakattalak mézzel.
Pero también los habría alimentado con lo más fino del trigo. Te saciaré con miel de la roca”.
