Zsoltárok 81
1 A karmesternek, a Gittitre. Ászáftól. Ujjongjatok Istennek, a mi erőnknek, riadozzatok Jákób Istenének!
Al maestro de coro. Por el tono de Hagghittoth (los lagares). De Asaf. Regocijémonos delante de Dios, nuestro Auxiliador; aclamad con júbilo al Dios de Jacob.
2 Hangoztassatok dalt és hallassatok dobot, kedves hárfát, lanttal együtt!
Entonad himnos al son del címbalo, la cítara armoniosa y el salterio.
3 Fújjátok újholdkor a harsonát, holdtöltekor, ünnepünk napjára.
Tocad la trompeta en el novilunio y en el plenilunio, nuestro día de fiesta.
4 Mert törvény az Izraél számára, rendelete Jákób Istenének;
Porque esta es ley en Israel, prescripción del Dios de Jacob.
5 bizonyságul tette azt Józsefben, midőn kivonult Egyiptom országa ellen: Nyelvet, melyet nem ismerek, hallok.
Como rito recordatorio, la impuso Él a José, cuando salió (Él) contra la tierra de Egipto. Oyó entonces (este) lenguaje nunca escuchado:
6 Elvontam a tehertől vállát, kezei megszabadultak a kosártól.
“Libré sus hombros de la carga, y sus manos dejaron los cestos.
7 A szorultságban hívtál és kiragadtalak, meghallgattalak a mennydörgés rejtekében, megvizsgáltalak a pörlekedés vizénél. Széla.
En la tribulación me llamaste, y Yo te saqué; te respondí escondido en la nube tempestuosa, te probé en las aguas de Meribá.
8 Halljad népem, hadd intselek téged, Izraél, bár hallgatnál rám.
Oye, pueblo mío, quiero amonestarte. ¡Ojalá me escucharas, oh Israel!
9 Ne legyen közted idegen isten, s ne borulj le idegen nép istene előtt.
No haya en ti ningún otro Dios; no te encorves ante un dios ajeno.
10 Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki felhoztalak téged Egyiptom országából: tágra nyisd szájad, megtöltöm azt.
Soy Yo Yahvé el Dios tuyo, que te saqué de la tierra de Egipto. Abre bien tu boca, y Yo la llenaré.
11 De népem nem hallgatott szavamra, s Izraél nem engedett nekem.
Pero mi pueblo no escuchó mi voz, e Israel no me obedeció.
12 Magukra bocsátottam tehát szívük makacságában, járjanak saját tanácsaik szerint.
Por eso los entregué a la dureza de su corazón: a que anduvieran según sus apetitos.
13 Vajha népem hallgatna reám, Izraél utaim szerint járna:
¡Ah, si mi pueblo me oyera! ¡Si Israel siguiera mis caminos!
14 rövidesen megaláznám ellenségeiket, s szorongatóikra fordítanám kezemet;
Cuán pronto humillaría Yo a sus enemigos, y extendería mi mano contra sus adversarios.
15 az Örökkévaló gyűlölői hízelegnének neki s örökké tartana az idejük.
Los que odian a Dios le rendirían homenaje, y su destino estaría fijado para siempre.
16 Ennie adott búza zsiradékából, és sziklából jóllakattalak mézzel.
Yo le daría a comer la flor del trigo y lo saciaría con miel de la peña.”
