< Zsoltárok 81 >
1 A karmesternek, a Gittitre. Ászáftól. Ujjongjatok Istennek, a mi erőnknek, riadozzatok Jákób Istenének!
Auf der Gittith, vorzusingen, Asaphs. Singet fröhlich Gott, der unsre Stärke ist; jauchzt dem Gott Jakobs!
2 Hangoztassatok dalt és hallassatok dobot, kedves hárfát, lanttal együtt!
Hebet an mit Psalmen und gebet her die Pauken, liebliche Harfen mit Psalter!
3 Fújjátok újholdkor a harsonát, holdtöltekor, ünnepünk napjára.
Blaset im Neumond die Posaune, in unserm Fest der Laubhütten!
4 Mert törvény az Izraél számára, rendelete Jákób Istenének;
Denn solches ist die Weise in Israel und ein Recht des Gottes Jakobs.
5 bizonyságul tette azt Józsefben, midőn kivonult Egyiptom országa ellen: Nyelvet, melyet nem ismerek, hallok.
Solche hat er zum Zeugnis gesetzt unter Joseph, da sie aus Ägyptenland zogen und fremde Sprache gehört hatten,
6 Elvontam a tehertől vállát, kezei megszabadultak a kosártól.
da ich ihre Schulter von der Last entledigt hatte und ihre Hände der Körbe los wurden.
7 A szorultságban hívtál és kiragadtalak, meghallgattalak a mennydörgés rejtekében, megvizsgáltalak a pörlekedés vizénél. Széla.
Da du mich in der Not anriefst, half ich dir aus; ich erhörte dich, da dich das Wetter überfiel, und versuchte dich am Haderwasser. (Sela)
8 Halljad népem, hadd intselek téged, Izraél, bár hallgatnál rám.
Höre, mein Volk, ich will unter dir zeugen; Israel, du sollst mich hören,
9 Ne legyen közted idegen isten, s ne borulj le idegen nép istene előtt.
daß unter dir kein anderer Gott sei und du keinen fremden Gott anbetest.
10 Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki felhoztalak téged Egyiptom országából: tágra nyisd szájad, megtöltöm azt.
Ich bin der HERR, dein Gott, der dich aus Ägyptenland geführt hat: Tue deinen Mund weit auf, laß mich ihn füllen!
11 De népem nem hallgatott szavamra, s Izraél nem engedett nekem.
Aber mein Volk gehorcht nicht meiner Stimme, und Israel will mich nicht.
12 Magukra bocsátottam tehát szívük makacságában, járjanak saját tanácsaik szerint.
So habe ich sie gelassen in ihres Herzens Dünkel, daß sie wandeln nach ihrem Rat.
13 Vajha népem hallgatna reám, Izraél utaim szerint járna:
Wollte mein Volk mir gehorsam sein und Israel auf meinem Wege gehen,
14 rövidesen megaláznám ellenségeiket, s szorongatóikra fordítanám kezemet;
so wollte ich ihre Feinde bald dämpfen und meine Hand über ihre Widersacher wenden,
15 az Örökkévaló gyűlölői hízelegnének neki s örökké tartana az idejük.
und denen, die den HERRN hassen, müßte es wider sie fehlen; ihre Zeit aber würde ewiglich währen,
16 Ennie adott búza zsiradékából, és sziklából jóllakattalak mézzel.
und ich würde sie mit dem besten Weizen speisen und mit Honig aus dem Felsen sättigen.