Zsoltárok 80
1 A karmesternek. Liliomok szerint. Tanuság Ászáftól. Zsoltár. Izraél pásztora, figyelj, aki mint juhokat vezeted Józsefet, kérubok fölött trónoló, tündökölj fel!
Til songmeisteren, etter «Liljor»; eit vitnemål av Asaf, ein salme. Du Israels hyrding, vend øyra til! du som fører Josef som ei hjord, du som tronar yver kerubarne, syn deg herleg!
2 Efraim, Benjamin és Menasse előtt serkentsd fel hatalmadat és jer segitségül nekünk!
Vekk upp ditt velde for Efraim og Benjamin og Manasse, og kom oss til hjelp!
3 Isten, állíts helyre minket, s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
Gud, reis oss upp att, og lat ditt andlit lysa, so me vert frelste!
4 Örökkévaló, Isten, seregek ura, meddig füstöl haragod néped imádsága mellett?
Herre Gud, Allhers drott! Kor lenge du frøser av harm, endå folket ditt bed!
5 Adtál enniök könnyet kenyérül, itattad őket könnyekkel mércze számra.
Du gav deim tårebrød til å eta og tåror til å drikka i fullt mål.
6 Viszállyá tettél minket szomszédainknak, s ellenségeink gúnyolódnak.
Du sette oss til eit trættemål for våre grannar, og våre fiendar spottar seg imillom.
7 Isten, seregek ura, állíts helyre minket s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
Gud, allhers drott, reis oss upp att og lat ditt andlit lysa, so me vert frelste!
8 Szőlőtőt szakítottál ki Egyiptomból, elűztél nemzeteket és azt elültetted.
Eit vintre flutte du frå Egyptarland, du dreiv heidningar ut og planta det.
9 Helyet készítettél előtte, meggyökereztette gyökereit és megtöltötte az országot.
Du rudde rom for det, og det feste rot og fyllte landet.
10 Hegyek boríttattak be árnyékától s ágai akár Isten czédrusai.
Fjell vart løynde av skuggen frå det, og Guds cedrar av greinerne.
11 Tengerig eresztette indáit s a folyamig hajtásait.
Det strekte sine greiner ut til havet, og sine renningar burt imot elvi.
12 Miért törted át kerítéseit úgy, hogy leszedik mind az útonjárók;
Kvi hev du rive ned gardarne ikring det, so alle som gjeng framum på vegen, plukkar av det?
13 lerágja vadkan az erdőből, s mi a mezőn sürög, lelegeli?
Svinet frå skogen gneg på det og dyri på marki beitar i det.
14 Isten, seregek ura, fordulj, kérlek, tekints le az égből és lásd és gondolj rá erre a szőlőtőre,
Gud, allhers drott, vend um att! skoda ned frå himmelen og sjå og vitja ditt vintre!
15 s oltalmazd azt, amit jobbod ültetett, s a csemetét, melyet erőssé neveltél magadnak.
og verna um det som di høgre hand hev planta, og um den son du hev valt deg ut!
16 Meg van égetve tűztől, le van vagdalva; arczod dorgálásától vesszenek el!
Det er brent med eld, det er avhogge, for trugsl frå ditt andlit gjeng dei til grunnar.
17 Legyen kezed jobbodnak embere fölött, az emberfia fölött, kit erőssé neveltél magadnak.
Haldt di hand yver mannen ved di høgre hand, yver menneskjesonen som du hev valt deg ut,
18 S mi nem térünk el tőled, éltess minket, hogy nevedet szólítsuk.
so vil me ikkje vika frå deg! Gjer oss levande att, so vil me kalla på ditt namn!
19 Örökkévaló, Isten, seregek ura, állíts helyre minket, világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
Herre Gud, allhers drott, reis oss upp att, og lat ditt andlit lysa, so me vert frelste!
