Zsoltárok 80
1 A karmesternek. Liliomok szerint. Tanuság Ászáftól. Zsoltár. Izraél pásztora, figyelj, aki mint juhokat vezeted Józsefet, kérubok fölött trónoló, tündökölj fel!
Asaphin Psalmi, kultasesta kukkaisesta, edelläveisaajalle. Kuules, Israelin paimen, joka saatat Josephin niinkuin lampaat: ilmoita sinus, joka istut Kerubimin päällä.
2 Efraim, Benjamin és Menasse előtt serkentsd fel hatalmadat és jer segitségül nekünk!
Herätä voimas, sinä joka Ephraimin, Benjaminin ja Manassen edessä olet, ja tule meidän avuksemme.
3 Isten, állíts helyre minket, s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
Jumala, käännä meitä, ja anna kasvos paistaa, niin me tulemme autetuksi.
4 Örökkévaló, Isten, seregek ura, meddig füstöl haragod néped imádsága mellett?
Herra Jumala Zebaot, kuinka kauvan sinä vihastut kansas rukouksiin?
5 Adtál enniök könnyet kenyérül, itattad őket könnyekkel mércze számra.
Sinä ruokit heitä kyyneleiden leivällä, ja juotat heitä suurella mitalla, täynnä kyyneleitä,
6 Viszállyá tettél minket szomszédainknak, s ellenségeink gúnyolódnak.
Sinä olet meidät pannut riidaksi läsnäasuvaisillemme; ja meidän vihollisemme pilkkaavat meitä.
7 Isten, seregek ura, állíts helyre minket s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
Jumala Zebaot, käännä meitä, ja anna kasvos paistaa, niin me autetuksi tulemme.
8 Szőlőtőt szakítottál ki Egyiptomból, elűztél nemzeteket és azt elültetted.
Sinä toit viinapuun Egyptistä, olet pakanat karkoittanut ulos, ja sen istuttanut.
9 Helyet készítettél előtte, meggyökereztette gyökereit és megtöltötte az országot.
Sinä perkasit tien hänen eteensä, ja annoit hänen hyvästi juurtua, niin että se täytti maan.
10 Hegyek boríttattak be árnyékától s ágai akár Isten czédrusai.
Vuoret ovat sen varjolla peitetyt, ja hänen oksillansa Jumalan sedripuut.
11 Tengerig eresztette indáit s a folyamig hajtásait.
Sinä levitit hänen oksansa hamaan mereen asti, ja hänen haaransa hamaan virran tykö.
12 Miért törted át kerítéseit úgy, hogy leszedik mind az útonjárók;
Miksis siis särjit hänen aitansa, että sitä kaikki ohitsekäyvät repivät.
13 lerágja vadkan az erdőből, s mi a mezőn sürög, lelegeli?
Metsäsika on sen kaivanut ylös, ja metsän pedot sen syövät.
14 Isten, seregek ura, fordulj, kérlek, tekints le az égből és lásd és gondolj rá erre a szőlőtőre,
Jumala Zebaot, käännä siis sinuas, katso alas taivaasta ja näe, ja etsi sitä viinapuuta,
15 s oltalmazd azt, amit jobbod ültetett, s a csemetét, melyet erőssé neveltél magadnak.
Ja pidä se kiintiänä, jonka sinun oikia kätes on istuttanut, (ihmisen) pojan tähden, jonka sinulles lujasti valinnut olet.
16 Meg van égetve tűztől, le van vagdalva; arczod dorgálásától vesszenek el!
Se on poltettu tulella ja revitty: sinun uhkauksestas he ovat hukkuneet.
17 Legyen kezed jobbodnak embere fölött, az emberfia fölött, kit erőssé neveltél magadnak.
Sinun kätes varjelkoon oikian kätes kansan, ja ihmisen pojan, jonka sinulles lujasti valinnut olet.
18 S mi nem térünk el tőled, éltess minket, hogy nevedet szólítsuk.
Niin emme sinusta luovu: suo meidän elää, niin me sinun nimeäs avuksi huudamme.
19 Örökkévaló, Isten, seregek ura, állíts helyre minket, világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
Herra Jumala Zebaot, käännä meitä: anna kasvos paistaa, niin me autetuksi tulemme.
