Zsoltárok 80
1 A karmesternek. Liliomok szerint. Tanuság Ászáftól. Zsoltár. Izraél pásztora, figyelj, aki mint juhokat vezeted Józsefet, kérubok fölött trónoló, tündökölj fel!
To the chief Musician upon Shoshannim Eduth, A Psalm of Asaph. Give ear, O Shepherd of Israel, thou that leadest Joseph like a flock; thou that dwellest [between] the cherubim, shine forth.
2 Efraim, Benjamin és Menasse előtt serkentsd fel hatalmadat és jer segitségül nekünk!
Before Ephraim and Benjamin and Manasseh stir up thy strength, and come [and] save us.
3 Isten, állíts helyre minket, s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
Turn us again, O God, and cause thy face to shine; and we shall be saved.
4 Örökkévaló, Isten, seregek ura, meddig füstöl haragod néped imádsága mellett?
O LORD God of hosts, how long wilt thou be angry against the prayer of thy people?
5 Adtál enniök könnyet kenyérül, itattad őket könnyekkel mércze számra.
Thou feedest them with the bread of tears; and givest them tears to drink in great measure.
6 Viszállyá tettél minket szomszédainknak, s ellenségeink gúnyolódnak.
Thou makest us a strife to our neighbors: and our enemies laugh among themselves.
7 Isten, seregek ura, állíts helyre minket s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
Turn us again, O God of hosts, and cause thy face to shine; and we shall be saved.
8 Szőlőtőt szakítottál ki Egyiptomból, elűztél nemzeteket és azt elültetted.
Thou hast brought a vine out of Egypt: thou hast cast out the heathen, and planted it.
9 Helyet készítettél előtte, meggyökereztette gyökereit és megtöltötte az országot.
Thou preparedst [room] before it, and didst cause it to take deep root, and it filled the land.
10 Hegyek boríttattak be árnyékától s ágai akár Isten czédrusai.
The hills were covered with the shade of it, and its boughs [were like] the goodly cedars.
11 Tengerig eresztette indáit s a folyamig hajtásait.
She sent out her boughs to the sea, and her branches to the river.
12 Miért törted át kerítéseit úgy, hogy leszedik mind az útonjárók;
Why hast thou [then] broke down her hedges, so that all they who pass by the way do pluck her?
13 lerágja vadkan az erdőből, s mi a mezőn sürög, lelegeli?
The boar from the wood doth waste it, and the wild beast of the field doth devour it.
14 Isten, seregek ura, fordulj, kérlek, tekints le az égből és lásd és gondolj rá erre a szőlőtőre,
Return, we beseech thee, O God of hosts: look down from heaven, and behold, and visit this vine;
15 s oltalmazd azt, amit jobbod ültetett, s a csemetét, melyet erőssé neveltél magadnak.
And the vineyard which thy right hand planted, and the branch [that] thou madest strong for thyself.
16 Meg van égetve tűztől, le van vagdalva; arczod dorgálásától vesszenek el!
[It is] burnt with fire, [it is] cut down: they perish at the rebuke of thy countenance.
17 Legyen kezed jobbodnak embere fölött, az emberfia fölött, kit erőssé neveltél magadnak.
Let thy hand be upon the man of thy right hand, upon the son of man [whom] thou madest strong for thyself.
18 S mi nem térünk el tőled, éltess minket, hogy nevedet szólítsuk.
So will we not go back from thee: revive us, and we will call upon thy name.
19 Örökkévaló, Isten, seregek ura, állíts helyre minket, világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
Turn us again, O LORD God of hosts, cause thy face to shine; and we shall be saved.
