Zsoltárok 80
1 A karmesternek. Liliomok szerint. Tanuság Ászáftól. Zsoltár. Izraél pásztora, figyelj, aki mint juhokat vezeted Józsefet, kérubok fölött trónoló, tündökölj fel!
“For the leader of the music. Upon the Shushan-Eduth. A psalm of Asaph.” Give ear, O Shepherd of Israel! Thou who leadest Joseph like a flock, Thou who sittest between the cherubs, shine forth!
2 Efraim, Benjamin és Menasse előtt serkentsd fel hatalmadat és jer segitségül nekünk!
Before Ephraim and Benjamin and Manasseh, stir up thy strength, And come and save us!
3 Isten, állíts helyre minket, s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
Bring us back, O God! And cause thy face to shine, that we may be saved!
4 Örökkévaló, Isten, seregek ura, meddig füstöl haragod néped imádsága mellett?
O LORD, God of hosts! How long wilt thou be angry against the prayer of thy people?
5 Adtál enniök könnyet kenyérül, itattad őket könnyekkel mércze számra.
For thou causest them to eat the bread of tears, And givest them tears to drink, in full measure.
6 Viszállyá tettél minket szomszédainknak, s ellenségeink gúnyolódnak.
Thou hast made us the object of strife to our neighbors, And our enemies hold us in derision.
7 Isten, seregek ura, állíts helyre minket s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
Bring us back, O God of hosts! And cause thy face to shine that we may be saved!
8 Szőlőtőt szakítottál ki Egyiptomból, elűztél nemzeteket és azt elültetted.
Thou didst bring a vine out of Egypt; Thou didst expel the nations, and plant it.
9 Helyet készítettél előtte, meggyökereztette gyökereit és megtöltötte az országot.
Thou didst prepare a place for it; It spread its roots, and filled the land.
10 Hegyek boríttattak be árnyékától s ágai akár Isten czédrusai.
The mountains were covered with its shade, And its branches were like the cedars of God.
11 Tengerig eresztette indáit s a folyamig hajtásait.
It sent out its boughs to the sea, And its branches to the river.
12 Miért törted át kerítéseit úgy, hogy leszedik mind az útonjárók;
Why hast thou now broken down its hedges, So that all who pass by do pluck from it?
13 lerágja vadkan az erdőből, s mi a mezőn sürög, lelegeli?
The boar from the wood doth waste it, And the wild beast of the forest doth devour it.
14 Isten, seregek ura, fordulj, kérlek, tekints le az égből és lásd és gondolj rá erre a szőlőtőre,
O God of hosts! return, we beseech thee, Look down from heaven, and behold, And have regard to this vine!
15 s oltalmazd azt, amit jobbod ültetett, s a csemetét, melyet erőssé neveltél magadnak.
Protect what thy right hand planted; The branch which thou madest strong for thyself!
16 Meg van égetve tűztől, le van vagdalva; arczod dorgálásától vesszenek el!
It is burnt with fire; it is cut down; Under thy rebuke they perish.
17 Legyen kezed jobbodnak embere fölött, az emberfia fölött, kit erőssé neveltél magadnak.
May thy hand be over the man of thy right hand, The man whom thou madest strong for thyself!
18 S mi nem térünk el tőled, éltess minket, hogy nevedet szólítsuk.
So will we no more turn back from thee: Revive us, and upon thy name alone will we call!
19 Örökkévaló, Isten, seregek ura, állíts helyre minket, világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
Bring us back, O LORD, God of hosts! And cause thy face to shine, that we may he saved!
