< Zsoltárok 8 >
1 A karmesternek, a Gittítre. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, mi Urunk, mily hatalmas a neved az Egész földön, a ki fenségedet tetted az egekre!
¡Oh Señor, Señor nuestro, cuya gloria es más alta que los cielos, cuán glorioso es tu nombre en toda la tierra!
2 Kisdedek és csecsemők szájából alapítottál hatalmat, elleneid miatt, hogy elnémíts ellenséget és boszúvágyót.
Has construido una fortaleza, con la alabanza de los niños y los bebés de pecho, por causa de tus enemigos para hacer callar al hombre cruel y violento.
3 Midőn látom egeidet, újjaid művét, holdat és csillagokat, melyeket megszilárdítottál -:
Cuando veo tus cielos, obra de tus dedos, la luna y las estrellas, que has puesto en su lugar;
4 mi a halandó, hogy megemlékszel róla, és az ember fia, hogy gondolsz reá?
Pienso: ¿Qué es el hombre, que lo tienes en mente? el hijo del hombre, que lo tomas en cuenta?
5 Kevéssel tetted csekélyebbé Istennél, dicsőséggel és díszszel koronáztad;
Porque lo has hecho solo un poco más bajo que los ángeles. coronándolo con gloria y honor.
6 uralkodóvá tetted kezed művein, mindet lábai alá helyezted:
Lo has puesto sobre las obras de tus manos; has puesto todas las cosas bajo sus pies;
7 juhokat és ökröket mindmegannyit, s a mező állatait is,
Todas las ovejas y los bueyes, y todas las bestias del campo;
8 az ég madarát, s a tenger halait – átkel ő tengerek ösvényein.
Las aves del cielo y los peces del Mar, y todo lo que atraviesa las aguas profundas de los mares.
9 Örökkévaló, mi Urunk, mily hatalmas a te neved az egész földön!
¡Oh Señor, Señor nuestro, cuán grande es tu nombre en toda la tierra!