Zsoltárok 8
1 A karmesternek, a Gittítre. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, mi Urunk, mily hatalmas a neved az Egész földön, a ki fenségedet tetted az egekre!
Ry Iehovà, Talè’ay, Oakitia! ty havolonahe’ i Tahina’oy manitsike ty tane toy, napò’o ambonen-dikerañe eñe ty enge’o!
2 Kisdedek és csecsemők szájából alapítottál hatalmat, elleneid miatt, hogy elnémíts ellenséget és boszúvágyót.
Boak’am-bava’ o ajaja-menao naho o ajaja minonoo ty nampijadoña’o haozarañe, ty amo malaiñe Azoo, hampiànjiña’o o rafelahio naho o mpamale-fateo.
3 Midőn látom egeidet, újjaid művét, holdat és csillagokat, melyeket megszilárdítottál -:
Ie haraharaeko o likera’oo, ty fitoloñan-drambom-pità’o, i volañey naho o vasiañe najado’oo.
4 mi a halandó, hogy megemlékszel róla, és az ember fia, hogy gondolsz reá?
Ino ondatio, te itsakorea’o? Naho ty ana-ondaty, te haoñe’o?
5 Kevéssel tetted csekélyebbé Istennél, dicsőséggel és díszszel koronáztad;
Fe nanoe’o ambanevane’ o anjelio, naho sinabàka’o engeñe naho asiñe.
6 uralkodóvá tetted kezed művein, mindet lábai alá helyezted:
Nampifehè’o aze o tolom-pità’oo; kila narongo’o ambanem-pandia’e ao,
7 juhokat és ökröket mindmegannyit, s a mező állatait is,
Ze hene añondry naho añombe; eka, o biby an-kivokeo:
8 az ég madarát, s a tenger halait – átkel ő tengerek ösvényein.
O voron-dikerañeo, o fian-driakeo, ze misoroke o lalan-driakeo.
9 Örökkévaló, mi Urunk, mily hatalmas a te neved az egész földön!
Ry Iehovà, Talè’ay, Oasirity! ty volonahen-Tahina’o manitsike ty tane toy.
