Zsoltárok 8

1 A karmesternek, a Gittítre. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, mi Urunk, mily hatalmas a neved az Egész földön, a ki fenségedet tetted az egekre!

O Yahweh nga Apomi, anian a nagtan-ok ti naganmo iti entero a daga, imparangarangmo ti dayagmo kadagiti langit.

2 Kisdedek és csecsemők szájából alapítottál hatalmat, elleneid miatt, hogy elnémíts ellenséget és boszúvágyót.

Manipud iti ngiwat dagiti ubbing ken maladaga pinataudmo ti pammadayaw gapu kadagiti kabusormo, tapno iti kasta paulimekem ti kabusor ken ti mangibalbales.

3 Midőn látom egeidet, újjaid művét, holdat és csillagokat, melyeket megszilárdítottál -:

No tumangadak kadagiti langlangitmo, nga inaramid dagiti ramaymo, ti bulan ken dagiti bituen, nga insimpam,

4 mi a halandó, hogy megemlékszel róla, és az ember fia, hogy gondolsz reá?

iti ania a kinapateg ti sankato-an ta panpanunotem ida, wenno tattao ta ipangpangagmo ida?

5 Kevéssel tetted csekélyebbé Istennél, dicsőséggel és díszszel koronáztad;

Nupay kasta, pinagbalinmo ida a nababbaba laeng bassit ngem kadagiti pinarsua idiay langit ket binalangatam ida iti dayag ken dayaw.

6 uralkodóvá tetted kezed művein, mindet lábai alá helyezted:

Pagturturayem isuna kadagiti aramid dagiti imam; inkabilmo amin a banbanag iti sakaananna:

7 juhokat és ökröket mindmegannyit, s a mező állatait is,

amin a karnero ken baka, ken uray dagiti ayup iti away,

8 az ég madarát, s a tenger halait – átkel ő tengerek ösvényein.

dagiti billit kadagiti tangatang, ken dagiti lames iti baybay, amin nga aglanglanguy kadagiti baybay.

9 Örökkévaló, mi Urunk, mily hatalmas a te neved az egész földön!

O Yahweh nga Apomi, anian a nagtan-ok ti naganmo iti entero a daga!