< Zsoltárok 79 >
1 Zsoltár Ászáftól. Isten, birtokodba behatoltak nemzetek, megtisztátalanították szent templomodat, romhalmazzá tették Jeruzsálemet.
“A psalm of Assaph.” O God! nations have entered into thy heritage; they have profaned thy holy temple; they have rendered Jerusalem heaps of ruins.
2 Odaadták szolgáid hulláját eledelül az ég madarának, jámboraid húsát a föld vadjának.
They have given the dead bodies of thy servants as food unto the fowls of the heaven, the flesh of thy pious ones unto the beasts of the earth.
3 Víz gyanánt ontották vérüket Jeruzsálemnek körülötte s nem temetett senki.
They have shed their blood like water all round about Jerusalem: and there is no one to bury them.
4 Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, gúnnyá és csúffá a körülöttünk levőknek.
We are become a reproach to our neighbors, a scorn and derision to those that are round about us.
5 Meddig, Örökkévaló, haragszol mindétig, ég mint a tűz buzgalmad?
How long, Lord? wilt thou be indignant for ever? shall thy jealousy burn like fire?
6 Öntsd ki hevedet a népekre, melyek téged nem ismernek, s a királyságokra, melyek nevedet nem szólítják;
Pour out thy fury over the nations that acknowledge thee not, and over the kingdoms that have not called on thy name.
7 mert megették Jákóbot és hajlékát elpusztították.
For they have devoured Jacob, and laid waste his dwelling-place.
8 Ne emlékezzél rovásunkra az elődök bűneiről, gyorsan elénkbe jőjjön irgalmad, mert megfogytunk nagyon.
Oh remember not against us the iniquities of our fathers: make haste, let thy mercies come to our aid; for we are very miserable.
9 Segíts minket, üdvünk Istene, neved dicsőségének dolgáért; ments meg és bocsásd meg vétkeinket neved kedvéért!
Help us, O God of our salvation, because of the glory of thy name; and deliver us, and atone for our sins, for the sake of thy name.
10 Miért mondják a nemzetek: hol az Istenük? Legyen tudomásul a nemzetek közt, szemeink láttára, szolgáid kiontott vérének megtorlása!
Wherefore shall the nations say, Where is their God? let there be made known among the nations before our eyes, the vengeance for the blood of thy servants which hath been shed.
11 Jusson eléd a foglyok nyögése! Karod nagysága szerint tartsd fönn a halálnak fiait!
Let the sighing of the prisoner come before thee: according to the greatness of thy almighty power preserve thou those that are doomed to death;
12 És térítsd meg szomszédainknak hétszeresen az ő ölükbe gyalázásukat, mellyel téged gyaláztak, Uram!
And recompense unto our neighbors sevenfold into their bosom their defiance wherewith they have defied thee, O Lord.
13 Mi pedig, a te néped s legelőd juhai, hálát adunk neked örökké, nemzedékre meg nemzedékre beszéljük el dicséretedet!
But we thy people and the flock of thy pasture will give thanks unto thee for ever: from generation to generation will we relate thy praise.