Zsoltárok 78
1 Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
En sång av Asaf. Lyssna, mitt folk, till min undervisning; böjen edra öron till min muns ord.
2 Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
Jag vill öppna min mun till lärorikt tal, uppenbara förborgade ting ifrån fordom.
3 Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
Vad vi hava hört och känna, och vad våra fäder hava förtäljt för oss,
4 nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
det vilja vi icke dölja för deras barn; för ett kommande släkte vilja vi förtälja HERRENS lov och hans makt och de under han har gjort.
5 Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
Ty han upprättade ett vittnesbörd i Jakob och stiftade en lag i Israel; han påbjöd den för våra fäder, och de skulle kungöra den för sina barn.
6 azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
Så skulle det bliva kunnigt för ett kommande släkte, för barn som en gång skulle födas, och dessa skulle stå upp och förtälja det för sina barn.
7 hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
Då skulle de sätta sitt hopp till Gud och icke förgäta Guds verk, utan taga hans bud i akt.
8 s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
Och de skulle icke bliva, såsom deras fäder, ett gensträvigt och upproriskt släkte, ett släkte som icke höll sitt hjärta ståndaktigt, och vars ande icke var trofast mot Gud.
9 Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
Efraims barn, välbeväpnade bågskyttar, vände om på stridens dag.
10 Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
De höllo icke Guds förbund, och efter hans lag ville de ej vandra.
11 elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
De glömde hans gärningar och de under han hade låtit dem se.
12 Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
Ja, inför deras fäder hade han gjort under, i Egyptens land, på Soans mark.
13 Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
Han klöv havet och lät dem gå därigenom och lät vattnet stå såsom en hög.
14 Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
Han ledde dem om dagen med molnskyn, och hela natten med eldens sken.
15 Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
Han klöv sönder klippor i öknen och gav dem rikligen att dricka, såsom ur väldiga hav.
16 fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
Rinnande bäckar lät han framgå ur klippan och vatten flyta ned såsom strömmar.
17 De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
Likväl syndade de allt framgent mot honom och voro gensträviga mot den Högste, i öknen.
18 Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
De frestade Gud i sina hjärtan, i det de begärde mat för sin lystnad.
19 Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
Och de talade mot Gud, de sade: »Kan väl Gud duka ett bord i öknen?
20 Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
Se, visst slog han klippan, så att vatten flödade och bäckar strömmade fram, men kan han ock giva bröd eller skaffa kött åt sitt folk?»
21 Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
Så förgrymmades då HERREN, när han hörde det; och eld upptändes i Jakob, jag, vrede kom över Israel,
22 mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
eftersom de icke trodde på Gud och ej förtröstade på hans frälsning.
23 Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
Och han gav befallning åt skyarna i höjden och öppnade himmelens dörrar;
24 hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
han lät manna regna över dem till föda, och korn från himmelen gav han dem.
25 menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
Änglabröd fingo människor äta; han sände dem mat till fyllest.
26 Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
Han lät östanvinden fara ut på himmelen, och genom sin makt förde han sunnanvinden fram.
27 hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
Och han lät kött regna över dem såsom stoft, bevingade fåglar såsom havets sand;
28 leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
han lät det falla ned i sitt läger, runt omkring sin boning.
29 Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
Då åto de och blevo övermätta; han lät dem få vad de hade lystnad efter.
30 El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
Men ännu hade de icke stillat sin lystnad, ännu var maten i deras mun,
31 és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
då kom Guds vrede över dem; han sände död bland deras ypperste och slog ned Israels unga män.
32 Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
Likväl syndade de alltjämt och trodde icke på hans under.
33 így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
Då lät han deras dagar försvinna i förgängelse och deras år i plötslig undergång.
34 Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
När han dräpte folket, frågade de efter honom och vände om och sökte Gud.
35 megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
De tänkte då på att Gud var deras klippa, och att Gud den Högste var deras förlossare;
36 És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
och de talade inställsamt för honom med sin mun och skrymtade för honom med sin tunga.
37 de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
Men deras hjärtan höllo sig icke ståndaktigt vid honom, och de voro icke trogna i hans förbund.
38 De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
Dock, han är barmhärtig, han förlåter missgärning, och han vill icke fördärva. Därför avvände han ofta sin vrede och lät ej hela sin förtörnelse bryta fram.
39 Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
Ty han tänkte därpå att de voro kött, en vind som far bort och icke kommer åter.
40 Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
Huru ofta voro de ej gensträviga mot honom i öknen och bedrövade honom i ödemarken!
41 Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
Ja, de frestade Gud allt framgent och förtörnade Israels Helige.
42 nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
De betänkte icke vad hans hand hade uträttat på den tid då han förlossade dem från ovännen,
43 hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
då han gjorde sina tecken i Egypten och sina under på Soans mark.
44 Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
Där förvandlade han deras strömmar till blod, så att de ej kunde dricka ur sina rinnande vatten;
45 Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
han sände bland dem flugsvärmar, som åto dem, och paddor, som voro dem till fördärv.
46 A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
Han gav deras gröda åt gräsmaskar och deras arbetes frukt åt gräshoppor;
47 Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
han slog deras vinträd med hagel och deras fikonträd med hagelstenar;
48 Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
han gav deras husdjur till pris åt hagel och deras boskap åt ljungeldar.
49 Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
Han sände över dem sin vredes glöd, förgrymmelse och ogunst och nöd, en skara av olycksänglar.
50 Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
Han gav fritt lopp åt sin vrede; han skonade icke deras själ från döden, utan gav deras liv till pris åt pesten.
51 megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
Och han slog allt förstfött i Egypten, kraftens förstling i Hams hyddor.
52 Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
Och han lät sitt folk bryta upp såsom en fårhjord och förde dem såsom en boskapshjord genom öknen.
53 vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
Han ledde dem säkert, så att de icke behövde frukta; men deras fiender övertäcktes av havet.
54 Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
Och han lät dem komma till sitt heliga land, till det berg som hans högra hand hade förvärvat.
55 Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
Han förjagade hedningarna för dem och gav dem deras land till arvslott och lät Israels stammar bo i deras hyddor.
56 De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
Men i sin gensträvighet frestade de Gud den Högste och höllo icke hans vittnesbörd;
57 Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
de veko trolöst tillbaka, de såsom deras fäder, de vände om, lika en båge som sviker.
58 Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
De förtörnade honom med sina offerhöjder och retade honom genom sina beläten.
59 Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
Gud förnam det och vart förgrymmad och förkastade Israel med harm.
60 Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
Och han försköt sin boning i Silo, det tält han hade slagit upp bland människorna;
61 Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
han gav sin makt i fångenskap och sin ära i fiendehand.
62 Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
Ja, han gav sitt folk till pris åt svärdet, och på sin arvedel förgrymmades han.
63 Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
Deras unga män förtärdes av eld, och deras jungfrur blevo utan brudsång.
64 Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
Deras präster föllo för svärd, och inga änkor kunde hålla klagogråt.
65 Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
Då vaknade Herren såsom ur en sömn, han reste sig, lik en hjälte som hade legat dövad av vin.
66 s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
Och han slog sina ovänner tillbaka, evig smälek lät han komma över dem.
67 De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
Han förkastade ock Josefs hydda och utvalde icke Efraims stam.
68 hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
Men han utvalde Juda stam, Sions berg, som han älskade.
69 És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
Och han byggde sin helgedom hög såsom himmelen, fast såsom jorden, som han har grundat för evigt.
70 S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
Och han utvalde sin tjänare David och tog honom ifrån fårhjordens fållor.
71 szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
Ja, ifrån fåren hämtade han honom och satte honom till en herde för Jakob, sitt folk, och för Israel, sin arvedel.
72 legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.
Och han var deras herde med redligt hjärta och ledde dem med förståndig hand. Se Makt i Ordförkl.
