Zsoltárok 78
1 Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
Maskil de Asaf. Escucha, pueblo mío, mi enseñanza; presta oído a las palabras de mis labios.
2 Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
Voy a abrir mi boca en un poema, y evocaré escondidas lecciones del pasado.
3 Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
Lo que hemos oído y aprendido, lo que nos han contado nuestros padres,
4 nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
no lo ocultaremos a sus hijos; relataremos a la generación venidera las glorias de Yahvé y su poderío, y las maravillas que Él hizo.
5 Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
Porque Él, habiendo dado testimonio a Jacob, y establecido una ley en Israel, mandó a nuestros padres enseñarlo a sus hijos,
6 azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
para que lo supiera la generación siguiente, y a su vez los hijos nacidos de esta lo narrasen a sus propios hijos;
7 hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
de suerte que pongan en Dios su confianza, no olvidando los beneficios de Yahvé y observando sus mandamientos;
8 s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
para que no vengan a ser como sus padres, una raza indócil y contumaz; generación que no tuvo el corazón sencillo ni el espíritu fiel a Dios.
9 Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
Los hijos de Efraím, muy diestros arqueros, volvieron las espaldas en el día de la batalla;
10 Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
no guardaron la alianza con Dios, rehusaron seguir su ley;
11 elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
olvidaron sus obras y las maravillas que hizo ante los ojos de ellos.
12 Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
A la vista de sus padres Él había hecho prodigios en el país de Egipto, en los campos de Tanis.
13 Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
Dividió el mar por medio, y los hizo pasar, sosteniendo las aguas como un muro.
14 Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
De día los guiaba con la nube y toda la noche con un resplandor de fuego.
15 Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
Hendió la roca en el desierto, y les dio de beber aguas copiosísimas.
16 fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
Sacó torrentes de la peña, hizo salir aguas como ríos.
17 De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
Mas ellos continuaron pecando contra Él, resistiendo al Altísimo en el yermo;
18 Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
tentaron a Dios en sus corazones, pidiendo comida según su antojo.
19 Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
Y hablando mal de Dios, dijeron: “¿Podrá Dios prepararnos una mesa en el desierto?
20 Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
Cierto es que hirió la peña, y brotaron aguas y corrieron torrentes; mas ¿podrá también dar pan y proveer de carne a su pueblo?”
21 Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
Yahvé lo oyó y se indignó; su fuego se encendió contra Jacob, y subió de punto su ira contra Israel,
22 mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
porque no creyeron a Dios, ni confiaron en su auxilio.
23 Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
Con todo, ordenó a las nubes en lo alto, abrió las puertas del cielo,
24 hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
y llovió sobre ellos maná para su sustento, dándoles trigo del cielo.
25 menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
Pan de fuertes comió el hombre, les envió comida hasta hartarlos.
26 Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
Después levantó el viento solano en el cielo, guio con su poder el ábrego,
27 hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
y llovió sobre ellos carne tanta como el polvo; aves volátiles como arena del mar
28 leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
cayeron en su campamento, en derredor de sus tiendas.
29 Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
Y comieron y se hartaron. Así Él les dio lo que habían deseado.
30 El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
Mas no bien satisfecho su apetito, y estando el manjar aún en su boca,
31 és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
se alzó contra ellos la ira de Dios, e hizo estragos entre los más fuertes, y abatió a la flor de Israel.
32 Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
Sin embargo, pecaron de nuevo, y no dieron crédito a sus milagros.
33 így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
Y Él consumió sus días en un soplo, y sus años con repentinas calamidades.
34 Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
Cuando les enviaba la muerte, entonces recurrían a Él, y volvían a convertirse a Dios,
35 megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
recordando que Dios era su roca, y el Altísimo su Libertador.
36 És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
Pero lo lisonjeaban con su boca, y con su lengua le mentían;
37 de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
su corazón no era sincero para con Él, y no permanecieron fieles a su alianza.
38 De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
Él, no obstante, en su misericordia, les perdonaba su culpa, y no los exterminaba. Muchas veces contuvo su ira, y no permitió que se desahogase toda su indignación,
39 Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
acordándose de que eran carne, un soplo que se va y no vuelve.
40 Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
¡Cuántas veces lo provocaron en el desierto; cuántas lo irritaron en aquella soledad!
41 Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
Y no cesaban de tentar a Dios, de afligir al Santo de Israel.
42 nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
No se acordaban ya de su mano, de aquel día en que los libertó del poder del opresor,
43 hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
cuando Él ostentó sus prodigios en Egipto, y sus maravillas en los campos de Tanis,
44 Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
trocando en sangre sus ríos y sus canales, para que no bebiesen;
45 Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
enviando contra ellos unos tábanos que los devoraban, y ranas que los infectaron;
46 A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
entregando sus cosechas a la oruga, y el fruto de su trabajo a la langosta;
47 Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
destruyendo con el granizo sus viñas, y con heladas sus higueras;
48 Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
librando a la peste sus manadas, y sus rebaños al contagio;
49 Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
desatando contra ellos el ardor de su ira, su indignación, el furor, el castigo: un tropel de ejecutores de calamidad;
50 Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
dando libre paso a su saña, y entregando a ellos mismos a la peste, sin perdonar sus propias vidas,
51 megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
y matando a todo primogénito en Egipto, las primicias del vigor en las tiendas de Cam.
52 Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
Ni recordaban cuando como ovejas sacó a los de su pueblo, y los guio como un rebaño por el desierto,
53 vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
y los condujo con seguridad y sin temor, mientras sepultaba a sus enemigos en el mar.
54 Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
Y los llevó a su tierra santa, a los montes que conquistó su diestra;
55 Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
expulsó ante ellos a los gentiles, en suertes repartió la heredad de estos, y en sus pabellones hizo habitar a las tribus de Israel.
56 De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
Pero ellos aun tentaron y provocaron al Dios Altísimo, y no guardaron sus mandamientos.
57 Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
Apostataron y fueron traidores, como sus padres; fallaron como un arco torcido.
58 Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
Lo movieron a ira con sus lugares altos, y con sus esculturas le excitaron los celos.
59 Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
Ardió con esto el furor de Dios; acerbamente apartó de sí a Israel,
60 Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
y abandonó el Tabernáculo de Silo, la morada que tenía entre los hombres.
61 Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
Abandonó al cautiverio su fortaleza, y su gloria en manos del adversario.
62 Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
Entregó su pueblo a la espada, y se irritó contra su herencia.
63 Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
El fuego devoró a sus jóvenes, y sus doncellas no fueron desposadas.
64 Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
A cuchillo cayeron sus sacerdotes, y sus viudas no los lloraron.
65 Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
El Señor despertó entonces como de un sueño -cual gigante adormecido por el vino-
66 s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
e hirió a los enemigos en la zaga, cubriéndolos de ignominia para siempre.
67 De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
Mas reprobó la tienda de José, y a la tribu de Efraím no la eligió,
68 hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
y prefirió a la tribu de Judá, el monte Sión, su predilecto.
69 És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
Y levantó, como cielo, su santuario, como la tierra, que fundó para siempre.
70 S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
Y escogió a su siervo David, sacándolo de entre los rebaños de ovejas;
71 szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
detrás de las que amamantaban lo llamó, para que apacentase a Jacob, su pueblo, y a Israel, su heredad.
72 legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.
Y él los apacentó con sencillez de corazón, y los guio con la destreza de sus manos.
