< Zsoltárok 78 >
1 Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
Ein song til lærdom av Asaf. Lyd, mitt folk, på læra mi, legg øyra til det munnen min talar!
2 Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
Eg vil opna min munn med fyndord, eg vil lata gåtor frå gamall tid strøyma ut.
3 Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
Det me hev høyrt og veit, og det våre feder hev fortalt oss,
4 nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
det vil me ikkje dylja for deira born, men fortelja Herrens pris for den komande ætti, og hans styrke og hans under, som han hev gjort.
5 Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
Han hev sett upp eit vitnemål i Jakob, og ei lov hev han lagt i Israel, som han baud våre feder, til å kunngjera deim for borni,
6 azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
so den komande ætti, dei born som skulde verta fødde, kunde kjenna deim, at dei kunde koma fram og fortelja um deim til sine born,
7 hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
og setja si von til Gud, og ikkje gløyma Guds verk, men taka vare på hans bodord,
8 s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
og ikkje vera som deira feder, ei tver og tråssug ætt, ei ætt som ikkje gjorde sitt hjarta fast, og som i si ånd ikkje var trufast mot Gud.
9 Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
Efraims born, dei væpna bogeskyttarar, dei snudde på stridsdagen.
10 Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
Dei heldt ikkje Guds pakt og vilde ikkje ferdast i hans lov.
11 elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
Og dei gløymde hans storverk og hans under som han hadde synt deim.
12 Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
For deira feder hadde han gjort under i Egyptarlandet på Soans mark.
13 Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
Han kløyvde havet og let deim ganga igjenom, og let vatnet standa som ein haug.
14 Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
Og han leidde deim med skyi um dagen, og heile natti ved elds ljos.
15 Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
Han kløyvde berg i øydemarki og let deim drikka som av store vatsdjup.
16 fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
Og han let bekkjer koma or fjellet og fekk vatn til å renna ned som elvar.
17 De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
Men dei heldt endå på og synda imot honom, og var tråssuge mot den Høgste i øydemarki.
18 Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
Og dei freista Gud i sitt hjarta, so dei kravde mat for si lyst.
19 Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
Og dei tala imot Gud, dei sagde: «Kann vel Gud duka bord i øydemarki?
20 Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
Sjå, han slo i berg, so vatn rann ut, og bekkjer fløymde. Tru han og kann gjeva brød, eller koma med kjøt til sitt folk?»
21 Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
Difor, då Herren høyrde det, vart han harm, og eld loga upp mot Jakob, og vreide reiste seg mot Israel;
22 mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
for dei trudde ikkje på Gud og leit ikkje på hans frelsa.
23 Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
Og han gav skyerne ovantil, og himmelportarne let han upp.
24 hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
Og han let manna regna yver deim til føda, og himmelkorn gav han deim.
25 menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
Englebrød fekk menneskje eta, nista sende han deim til mette.
26 Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
Han let austanvinden fara ut i himmelen, og han førde sunnanvinden fram ved si magt.
27 hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
Og han let kjøt regna yver deim som dust, og fljugande fuglar som havsens sand,
28 leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
og han let deim falla ned midt i deira læger, kringum deira bustader.
29 Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
Og dei åt og vart ovleg mette, og det dei hadde hug på, let han deim få.
30 El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
Dei var ikkje komne burt frå si lyst, endå hadde dei maten i munnen,
31 és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
då steig Guds vreide upp imot deim, og han drap deira sterke menner hjå deim, og Israels ungdomar slo han ned.
32 Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
Med alt dette synda dei endå, og dei trudde ikkje på hans under.
33 így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
Og han let deira dagar kverva i fåfengd, og deira år i rædsla.
34 Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
Når han slo deim ned, då spurde dei etter honom, og vende um og søkte Gud,
35 megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
og kom i hug at Gud var deira berg og den høgste Gud var deira atterløysar.
36 És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
Men dei gjølte for honom med sin munn, og laug for honom med si tunga.
37 de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
Og deira hjarta hekk ikkje fast ved honom, og dei var ikkje true mot hans pakt.
38 De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
Men han er miskunnsam, han forlet skuld og tyner ikkje, og mange gonger let han sin vreide venda um, og han vakte ikkje heile sin harm.
39 Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
Og han kom i hug at dei var kjøt, ein andepust som kverv og ikkje kjem att.
40 Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
Kor ofte dei tråssa honom i øydemarki og gjorde honom sorg i audni!
41 Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
Og dei freista atter Gud og krenkte Israels Heilage.
42 nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
Dei kom ikkje handi hans i hug, eller den dagen då han fria deim frå fienden,
43 hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
då han gjorde sine teikn i Egyptarland, og sine undergjerningar på Soans mark.
44 Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
Og han gjorde deira elvar til blod, og sine rennande vatn kunde dei ikkje drikka.
45 Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
Han sende imot deim flugesvermar som åt deim upp, og froskar som tynte deim.
46 A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
Og han gav deira grøda til gnagaren og deira arbeid til grashoppen.
47 Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
Han slo deira vintre ned med hagl og deira morbærtre med haglsteinar.
48 Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
Og han gav deira fe til haglet og deira hjorder til eldingarne.
49 Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
Han sende på deim sin brennande vreide, sinne og harm og trengsla, ei sending av uferds-englar.
50 Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
Han braut veg for sin vreide, han sparde ikkje deira sjæl for dauden, og deira liv gav han til sotti.
51 megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
Og han slo alle fyrstefødde i Egyptarland, fyrstegrøda av dei sterke i Khams tjeld.
52 Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
Og han let sitt folk fara av stad som sauer, og førde deim som ei hjord i øydemarki.
53 vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
Og han leidde deim trygt, og dei ræddast ikkje, men havet løynde deira fiendar.
54 Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
Og han førde deim til sitt heilage landmerke, det fjell som hans høgre hand hadde vunne.
55 Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
Og han dreiv ut heidningar for deim, og let deira land falla til deim som arv, og let Israels ætter bu i deira tjeld.
56 De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
Men dei freista Gud, den Høgste, og tråssa honom, og hans vitnemål agta dei ikkje på.
57 Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
Og dei veik av og var utrugne som deira feder, dei vende um som ein veik boge.
58 Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
Dei harma honom med sine haugar og eggja honom med sine avgudar.
59 Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
Gud høyrde det og vart vreid, og han vart svært leid av Israel.
60 Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
Og han gjekk burt frå sin bustad i Silo, det tjeld han hadde slege upp millom menneskje.
61 Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
Og han let sin styrke verta førd burt som fange, og gav si æra i fiendehand.
62 Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
Og han gav sitt folk til sverdet, og på sin arv harmast han.
63 Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
Eld åt deira unge menner, og deira møyar fekk ingen bruresong.
64 Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
Deira prestar fall for sverdet, og deira enkjor fekk ikkje syrgja
65 Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
Då vakna Herren som ein sovande, som ei kjempa frå rus av vin.
66 s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
Og han slo sine fiendar attende, og han førde yver deim æveleg skam.
67 De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
Og han støytte burt Josefs tjeld, og Efraims ætt valde han ikkje ut.
68 hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
Men han valde Judas ætt, Sions fjell som han elska.
69 És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
Og han bygde sin heilagdom som høge fjell, liksom jordi som han hev grunnfest til æveleg tid.
70 S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
Og han valde ut David, sin tenar, og tok honom frå sauegrindarne.
71 szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
Han førde honom frå lambsauerne som han fylgde, til å gjæta Jakob, sitt folk, og Israel, sin arv.
72 legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.
Og han gjætte deim etter sitt ærlege hjarta, og med si kloke hand leidde han deim.