Zsoltárok 78
1 Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
Psalmus. Intellectus Asaph. Attendite popule meus legem meam: inclinate aurem vestram in verba oris mei.
2 Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
Aperiam in parabolis os meum: loquar propositiones ab initio.
3 Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
Quanta audivimus et cognovimus ea: et patres nostri narraverunt nobis.
4 nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
Non sunt occultata a filiis eorum, in generatione altera. Narrantes laudes Domini, et virtutes eius, et mirabilia eius quae fecit.
5 Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
Et suscitavit testimonium in Iacob: et legem posuit in Israel. Quanta mandavit patribus nostris nota facere ea filiis suis:
6 azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
ut cognoscat generatio altera. Filii qui nascentur, et exurgent, et narrabunt filiis suis,
7 hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
Ut ponant in Deo spem suam, et non obliviscantur operum Dei: et mandata eius exquirant.
8 s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
Ne fiant sicut patres eorum: generatio prava et exasperans. Generatio, quae non direxit cor suum: et non est creditus cum Deo spiritus eius.
9 Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
Filii Ephrem intendentes et mittentes arcum: conversi sunt in die belli.
10 Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
Non custodierunt testamentum Dei, et in lege eius noluerunt ambulare.
11 elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
Et obliti sunt benefactorum eius, et mirabilium eius quae ostendit eis.
12 Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
Coram patribus eorum fecit mirabilia in terra Aegypti, in campo Taneos.
13 Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
Interrupit mare, et perduxit eos: et statuit aquas quasi in utre.
14 Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
Et deduxit eos in nube diei: et tota nocte in illuminatione ignis.
15 Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
Interrupit petram in eremo: et adaquavit eos velut in abysso multa.
16 fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
Et eduxit aquam de petra: et deduxit tamquam flumina aquas.
17 De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
Et apposuerunt adhuc peccare ei: in iram excitaverunt Excelsum in inaquoso.
18 Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
Et tentaverunt Deum in cordibus suis: ut peterent escas animabus suis.
19 Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
Et male locuti sunt de Deo: dixerunt: Numquid poterit Deus parare mensam in deserto?
20 Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
Quoniam percussit petram, et fluxerunt aquae, et torrentes inundaverunt. Numquid et panem poterit dare, aut parare mensam populo suo?
21 Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
Ideo audivit Dominus, et distulit: et ignis accensus est in Iacob, et ira ascendit in Israel:
22 mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
Quia non crediderunt in Deo, nec speraverunt in salutari eius:
23 Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
Et mandavit nubibus desuper, et ianuas caeli aperuit.
24 hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
Et pluit illis manna ad manducandum, et panem caeli dedit eis.
25 menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
Panem angelorum manducavit homo: cibaria misit eis in abundantia.
26 Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
Transtulit Austrum de caelo: et induxit in virtute sua Africum.
27 hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
Et pluit super eos sicut pulverem carnes, et sicut arenam maris volatilia pennata.
28 leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
Et ceciderunt in medio castrorum eorum: circa tabernacula eorum.
29 Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
Et manducaverunt et saturati sunt nimis, et desiderium eorum attulit eis:
30 El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
non sunt fraudati a desiderio suo. Adhuc escae eorum erant in ore ipsorum,
31 és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
et ira Dei ascendit super eos. Et occidit pingues eorum, et electos Israel impedivit.
32 Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
In omnibus his peccaverunt adhuc: et non crediderunt in mirabilibus eius.
33 így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
Et defecerunt in vanitate dies eorum: et anni eorum cum festinatione.
34 Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
Cum occideret eos, quaerebant eum: et revertebantur, et diluculo veniebant ad eum.
35 megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
Et rememorati sunt quia Deus adiutor est eorum: et Deus excelsus redemptor eorum est.
36 És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
Et dilexerunt eum in ore suo, et lingua sua mentiti sunt ei:
37 de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
Cor autem eorum non erat rectum cum eo: nec fideles habiti sunt in testamento eius.
38 De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
Ipse autem est misericors, et propitius fiet peccatis eorum: et non disperdet eos. Et abundavit ut averteret iram suam: et non accendit omnem iram suam:
39 Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
Et recordatus est quia caro sunt: spiritus vadens, et non rediens.
40 Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
Quoties exacerbaverunt eum in deserto, in iram concitaverunt eum in inaquoso?
41 Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
Et conversi sunt, et tentaverunt Deum: et sanctum Israel exacerbaverunt.
42 nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
Non sunt recordati manus eius, die qua redemit eos de manu tribulantis,
43 hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
Sicut posuit in Aegypto signa sua, et prodigia sua in campo Taneos.
44 Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
Et convertit in sanguinem flumina eorum, et imbres eorum, ne biberent.
45 Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
Misit in eos cynomyiam, et comedit eos: et ranam, et disperdidit eos.
46 A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
Et dedit aerugini fructus eorum: et labores eorum locustae.
47 Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
Et occidit in grandine vineas eorum: et moros eorum in pruina.
48 Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
Et tradidit grandini iumenta eorum: et possessionem eorum igni.
49 Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
Misit in eos iram indignationis suae: indignationem, et iram, et tribulationem: immissiones per angelos malos.
50 Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
Viam fecit semitae irae suae, non pepercit a morte animabus eorum: et iumenta eorum in morte conclusit.
51 megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
Et percussit omne primogenitum in terra Aegypti: primitias omnis laboris eorum in tabernaculis Cham.
52 Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
Et abstulit sicut oves populum suum: et perduxit eos tamquam gregem in deserto.
53 vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
Et eduxit eos in spe, et non timuerunt: et inimicos eorum operuit mare.
54 Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
Et induxit eos in montem sanctificationis suae, montem, quem acquisivit dextera eius. Et eiecit a facie eorum Gentes: et sorte divisit eis terram in funiculo distributionis.
55 Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
Et habitare fecit in tabernaculis eorum tribus Israel.
56 De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
Et tentaverunt, et exacerbaverunt Deum excelsum: et testimonia eius non custodierunt.
57 Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
Et averterunt se, et non servaverunt pactum: quemadmodum patres eorum, conversi sunt in arcum pravum.
58 Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
In iram concitaverunt eum in collibus suis: et in sculptilibus suis ad aemulationem eum provocaverunt.
59 Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
Audivit Deus, et sprevit: et ad nihilum redegit valde Israel.
60 Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
Et repulit tabernaculum Silo, tabernaculum suum, ubi habitavit in hominibus.
61 Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
Et tradidit in captivitatem virtutem eorum: et pulchritudinem eorum in manus inimici.
62 Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
Et conclusit in gladio populum suum: et hereditatem suam sprevit.
63 Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
Iuvenes eorum comedit ignis: et virgines eorum non sunt lamentatae.
64 Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
Sacerdotes eorum in gladio ceciderunt: et viduae eorum non plorabantur.
65 Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
Et excitatus est tamquam dormiens Dominus, tamquam potens crapulatus a vino.
66 s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
Et percussit inimicos suos in posteriora: opprobrium sempiternum dedit illis.
67 De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
Et repulit tabernaculum Ioseph: et tribum Ephraim non elegit:
68 hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
Sed elegit tribum Iuda, montem Sion quem dilexit.
69 És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
Et aedificavit sicut unicornium sanctificium suum in terra, quam fundavit in saecula.
70 S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
Et elegit David servum suum, et sustulit eum de gregibus ovium: de post foetantes accepit eum.
71 szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
Pascere Iacob servum suum, et Israel hereditatem suam:
72 legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.
Et pavit eos in innocentia cordis sui: et in intellectibus manuum suarum deduxit eos.
