< Zsoltárok 78 >
1 Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
A contemplation by Asaph. Hear my teaching, my people. Turn your ears to the words of my mouth.
2 Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
I will open my mouth in a parable. I will utter dark sayings of old,
3 Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
which we have heard and known, and our fathers have told us.
4 nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
We will not hide them from their children, telling to the generation to come the praises of the LORD, his strength, and his wondrous deeds that he has done.
5 Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
For he established a covenant in Jacob, and appointed a teaching in Israel, which he commanded our fathers, that they should make them known to their children;
6 azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
that the generation to come might know, even the children who should be born; who should arise and tell their children,
7 hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
that they might set their hope in God, and not forget God’s deeds, but keep his commandments,
8 s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
and might not be as their fathers— a stubborn and rebellious generation, a generation that didn’t make their hearts loyal, whose spirit was not steadfast with God.
9 Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
The children of Ephraim, being armed and carrying bows, turned back in the day of battle.
10 Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
They didn’t keep God’s covenant, and refused to walk by his Torah.
11 elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
They forgot his doings, his wondrous deeds that he had shown them.
12 Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
He did marvellous things in the sight of their fathers, in the land of Egypt, in the field of Zoan.
13 Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
He split the sea, and caused them to pass through. He made the waters stand as a heap.
14 Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
In the daytime he also led them with a cloud, and all night with a light of fire.
15 Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
He split rocks in the wilderness, and gave them drink abundantly as out of the depths.
16 fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
He brought streams also out of the rock, and caused waters to run down like rivers.
17 De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
Yet they still went on to sin against him, to rebel against the Most High in the desert.
18 Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
They tempted God in their heart by asking food according to their desire.
19 Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
Yes, they spoke against God. They said, “Can God prepare a table in the wilderness?
20 Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
Behold, he struck the rock, so that waters gushed out, and streams overflowed. Can he give bread also? Will he provide meat for his people?”
21 Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
Therefore the LORD heard, and was angry. A fire was kindled against Jacob, anger also went up against Israel,
22 mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
because they didn’t believe in God, and didn’t trust in his salvation [yeshuat].
23 Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
Yet he commanded the skies above, and opened the doors of heaven.
24 hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
He rained down manna on them to eat, and gave them food from the sky.
25 menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
Man ate the bread of angels. He sent them food to the full.
26 Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
He caused the east wind to blow in the sky. By his power he guided the south wind.
27 hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
He also rained meat on them as the dust, winged birds as the sand of the seas.
28 leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
He let them fall in the middle of their camp, around their habitations.
29 Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
So they ate, and were well filled. He gave them their own desire.
30 El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
They didn’t turn from their cravings. Their food was yet in their mouths,
31 és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
when the anger of God went up against them, killed some of their strongest, and struck down the young men of Israel.
32 Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
For all this they still sinned, and didn’t believe in his wondrous works.
33 így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
Therefore he consumed their days in vanity, and their years in terror.
34 Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
When he killed them, then they enquired after him. They returned and sought God earnestly.
35 megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
They remembered that God was their rock, the Most High God, their redeemer.
36 És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
But they flattered him with their mouth, and lied to him with their tongue.
37 de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
For their heart was not right with him, neither were they faithful in his covenant.
38 De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
But he, being merciful, forgave iniquity, and didn’t destroy them. Yes, many times he turned his anger away, and didn’t stir up all his wrath.
39 Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
He remembered that they were but flesh, a wind that passes away, and doesn’t come again.
40 Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
How often they rebelled against him in the wilderness, and grieved him in the desert!
41 Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
They turned again and tempted God, and provoked the Holy One of Israel.
42 nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
They didn’t remember his hand, nor the day when he redeemed them from the adversary;
43 hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
how he set his signs in Egypt, his wonders in the field of Zoan,
44 Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
he turned their rivers into blood, and their streams, so that they could not drink.
45 Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
He sent amongst them swarms of flies, which devoured them; and frogs, which destroyed them.
46 A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
He also gave their increase to the caterpillar, and their labour to the locust.
47 Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
He destroyed their vines with hail, their sycamore fig trees with frost.
48 Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
He also gave over their livestock to the hail, and their flocks to hot thunderbolts.
49 Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
He threw on them the fierceness of his anger, wrath, indignation, and trouble, and a band of angels of evil.
50 Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
He made a path for his anger. He didn’t spare their soul from death, but gave their life over to the pestilence,
51 megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
and struck all the firstborn in Egypt, the chief of their strength in the tents of Ham.
52 Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
But he led out his own people like sheep, and guided them in the wilderness like a flock.
53 vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
He led them safely, so that they weren’t afraid, but the sea overwhelmed their enemies.
54 Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
He brought them to the border of his sanctuary, to this mountain, which his right hand had taken.
55 Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
He also drove out the nations before them, allotted them for an inheritance by line, and made the tribes of Israel to dwell in their tents.
56 De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
Yet they tempted and rebelled against the Most High God, and didn’t keep his testimonies,
57 Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
but turned back, and dealt treacherously like their fathers. They were twisted like a deceitful bow.
58 Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
For they provoked him to anger with their high places, and moved him to jealousy with their engraved images.
59 Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
When God heard this, he was angry, and greatly abhorred Israel,
60 Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
so that he abandoned the tent of Shiloh, the tent which he placed amongst men,
61 Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
and delivered his strength into captivity, his glory into the adversary’s hand.
62 Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
He also gave his people over to the sword, and was angry with his inheritance.
63 Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
Fire devoured their young men. Their virgins had no wedding song.
64 Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
Their priests fell by the sword, and their widows couldn’t weep.
65 Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
Then the Lord awakened as one out of sleep, like a mighty man who shouts by reason of wine.
66 s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
He struck his adversaries backward. He put them to a perpetual reproach.
67 De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
Moreover he rejected the tent of Joseph, and didn’t choose the tribe of Ephraim,
68 hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
But chose the tribe of Judah, Mount Zion which he loved.
69 És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
He built his sanctuary like the heights, like the earth which he has established forever.
70 S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
He also chose David his servant, and took him from the sheepfolds;
71 szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
from following the ewes that have their young, he brought him to be the shepherd of Jacob, his people, and Israel, his inheritance.
72 legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.
So he was their shepherd according to the integrity of his heart, and guided them by the skilfulness of his hands.