< Zsoltárok 78 >

1 Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
Maschil of Asaph. Give ear, O my people, [to] my law: incline your ear to the words of my mouth.
2 Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
I will open my mouth in a parable: I will utter dark sayings of old:
3 Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
Which we have heard and known, and our fathers have told us.
4 nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
We will not hide [them] from their children, showing to the generation to come the praises of the LORD, and his strength, and his wonderful works that he hath done.
5 Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
For he established a testimony in Jacob, and appointed a law in Israel, which he commanded our fathers, that they should make them known to their children:
6 azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
That the generation to come might know [them], [even] the children [who] should be born; [who] should arise and declare [them] to their children:
7 hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
That they might set their hope in God, and not forget the works of God, but keep his commandments:
8 s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
And might not be as their fathers, a stubborn and rebellious generation; a generation [that] set not their heart aright, and whose spirit was not steadfast with God.
9 Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
The children of Ephraim, [being] armed, [and] carrying bows, turned back in the day of battle.
10 Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
They kept not the covenant of God, and refused to walk in his law;
11 elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
And forgot his works, and his wonders that he had shown them.
12 Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
Marvelous things did he in the sight of their fathers, in the land of Egypt, [in] the field of Zoan.
13 Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
He divided the sea, and caused them to pass through; and he made the waters to stand as a heap.
14 Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
In the day-time also he led them with a cloud, and all the night with a light of fire.
15 Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
He cleaved the rocks in the wilderness, and gave [them] drink as [out of] the great depths.
16 fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
He brought streams also out of the rock, and caused waters to run down like rivers.
17 De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
And they sinned yet more against him by provoking the Most High in the wilderness.
18 Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
And they tempted God in their heart by asking food for their desire.
19 Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
Yes, they spoke against God; they said, Can God furnish a table in the wilderness?
20 Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
Behold, he smote the rock, that the waters gushed out, and the streams overflowed; can he give bread also? can he provide flesh for his people?
21 Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
Therefore the LORD heard [this], and was wroth: so a fire was kindled against Jacob, and anger also came up against Israel;
22 mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
Because they believed not in God, and trusted not in his salvation:
23 Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
Though he had commanded the clouds from above, and opened the doors of heaven,
24 hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
And had rained down manna upon them to eat, and had given them of the corn of heaven.
25 menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
Man ate angels' food: he sent them food to the full.
26 Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
He caused an east wind to blow in the heaven: and by his power he brought in the south wind.
27 hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
He rained flesh also upon them as dust, and feathered fowls like as the sand of the sea:
28 leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
And he let [it] fall in the midst of their camp, around their habitations.
29 Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
So they ate, and were well filled: for he gave them their own desire;
30 El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
They were not estranged from their desire: but while their meat [was] yet in their mouths,
31 és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
The wrath of God came upon them, and slew the fattest of them, and smote down the chosen [men] of Israel.
32 Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
For all this they sinned still, and believed not for his wondrous works.
33 így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
Therefore their days did he consume in vanity, and their years in trouble.
34 Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
When he slew them, then they sought him: and they returned and inquired early after God.
35 megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
And they remembered that God [was] their rock, and the high God their redeemer.
36 És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
Nevertheless they flattered him with their mouth, and they lied to him with their tongues.
37 de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
For their heart was not right with him, neither were they steadfast in his covenant.
38 De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
But he, [being] full of compassion, forgave [their] iniquity, and destroyed [them] not: yes, many a time he turned his anger away, and did not stir up all his wrath.
39 Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
For he remembered that they [were but] flesh; a wind that passeth away, and cometh not again.
40 Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
How oft did they provoke him in the wilderness, [and] grieve him in the desert!
41 Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
Yes, they turned back and tempted God, and limited the Holy One of Israel.
42 nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
They remembered not his hand, [nor] the day when he delivered them from the enemy.
43 hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
How he had wrought his signs in Egypt, and his wonders in the field of Zoan:
44 Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
And had turned their rivers into blood; and their floods, that they could not drink.
45 Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
He sent divers sorts of flies among them, which devoured them; and frogs, which destroyed them.
46 A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
He gave also their increase to the caterpillar, and their labor to the locust.
47 Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
He destroyed their vines with hail, and their sycamore trees with frost.
48 Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
He gave up their cattle also to the hail, and their flocks to hot thunderbolts.
49 Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
He cast upon them the fierceness of his anger, wrath, and indignation, and trouble, by sending evil angels [among them].
50 Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
He made a way to his anger; he spared not their soul from death, but gave their life over to the pestilence;
51 megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
And smote all the first-born in Egypt; the chief of [their] strength in the tabernacles of Ham:
52 Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
But made his own people to go forth like sheep, and guided them in the wilderness like a flock.
53 vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
And he led them on safely, so that they feared not: but the sea overwhelmed their enemies.
54 Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
And he brought them to the border of his sanctuary, [even to] this mountain, [which] his right hand had purchased.
55 Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
He cast out the heathen also before them, and divided them an inheritance by line, and made the tribes of Israel to dwell in their tents.
56 De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
Yet they tempted and provoked the most high God, and kept not his testimonies:
57 Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
But turned back, and dealt unfaithfully like their fathers: they were turned aside like a deceitful bow.
58 Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
For they provoked him to anger with their high places, and moved him to jealousy with their graven images.
59 Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
When God heard [this], he was wroth, and greatly abhorred Israel:
60 Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
So that he forsook the tabernacle of Shiloh, the tent [which] he placed among men;
61 Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
And delivered his strength into captivity, and his glory into the enemy's hand.
62 Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
He gave over his people also to the sword; and was wroth with his inheritance.
63 Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
The fire consumed their young men; and their maidens were not given to marriage.
64 Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
Their priests fell by the sword; and their widows made no lamentation.
65 Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
Then the LORD awaked as one out of sleep, [and] like a mighty man that shouteth by reason of wine.
66 s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
And he smote his enemies in the hinder part: he put them to a perpetual reproach.
67 De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
Moreover he refused the tabernacle of Joseph, and chose not the tribe of Ephraim:
68 hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
But chose the tribe of Judah, the mount Zion which he loved.
69 És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
And he built his sanctuary like high [palaces], like the earth which he hath established for ever.
70 S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
He chose David also his servant, and took him from the sheep-folds:
71 szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
From following the ewes great with young he brought him to feed Jacob his people, and Israel his inheritance.
72 legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.
So he fed them according to the integrity of his heart; and guided them by the skillfulness of his hands.

< Zsoltárok 78 >