< Zsoltárok 78 >
1 Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
A Maskil of Asaph. Give ear, O my people, to my instruction; listen to the words of my mouth.
2 Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
I will open my mouth in parables; I will utter things hidden from the beginning,
3 Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
that we have heard and known and our fathers have relayed to us.
4 nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
We will not hide them from their children, but will declare to the next generation the praises of the LORD and His might, and the wonders He has performed.
5 Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
For He established a testimony in Jacob and appointed a law in Israel, which He commanded our fathers to teach to their children,
6 azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
that the coming generation would know them— even children yet to be born— to arise and tell their own children
7 hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
that they should put their confidence in God, not forgetting His works, but keeping His commandments.
8 s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
Then they will not be like their fathers, a stubborn and rebellious generation, whose heart was not loyal, whose spirit was not faithful to God.
9 Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
The archers of Ephraim turned back on the day of battle.
10 Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
They failed to keep God’s covenant and refused to live by His law.
11 elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
They forgot what He had done, the wonders He had shown them.
12 Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
He worked wonders before their fathers in the land of Egypt, in the region of Zoan.
13 Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
He split the sea and brought them through; He set the waters upright like a wall.
14 Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
He led them with a cloud by day and with a light of fire all night.
15 Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
He split the rocks in the wilderness and gave them drink as abundant as the seas.
16 fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
He brought streams from the stone and made water flow down like rivers.
17 De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
But they continued to sin against Him, rebelling in the desert against the Most High.
18 Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
They willfully tested God by demanding the food they craved.
19 Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
They spoke against God, saying, “Can God really prepare a table in the wilderness?
20 Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
When He struck the rock, water gushed out and torrents raged. But can He also give bread or supply His people with meat?”
21 Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
Therefore the LORD heard and was filled with wrath; so a fire was kindled against Jacob, and His anger flared against Israel,
22 mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
because they did not believe God or rely on His salvation.
23 Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
Yet He commanded the clouds above and opened the doors of the heavens.
24 hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
He rained down manna for them to eat; He gave them grain from heaven.
25 menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
Man ate the bread of angels; He sent them food in abundance.
26 Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
He stirred the east wind from the heavens and drove the south wind by His might.
27 hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
He rained meat on them like dust, and winged birds like the sand of the sea.
28 leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
He felled them in the midst of their camp, all around their dwellings.
29 Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
So they ate and were well filled, for He gave them what they craved.
30 El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
Yet before they had filled their desire, with the food still in their mouths,
31 és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
God’s anger flared against them, and He put to death their strongest and subdued the young men of Israel.
32 Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
In spite of all this, they kept on sinning; despite His wonderful works, they did not believe.
33 így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
So He ended their days in futility, and their years in sudden terror.
34 Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
When He slew them, they would seek Him; they repented and searched for God.
35 megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
And they remembered that God was their Rock, that God Most High was their Redeemer.
36 És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
But they deceived Him with their mouths, and lied to Him with their tongues.
37 de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
Their hearts were disloyal to Him, and they were unfaithful to His covenant.
38 De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
And yet He was compassionate; He forgave their iniquity and did not destroy them. He often restrained His anger and did not unleash His full wrath.
39 Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
He remembered that they were but flesh, a passing breeze that does not return.
40 Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
How often they disobeyed Him in the wilderness and grieved Him in the desert!
41 Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
Again and again they tested God and provoked the Holy One of Israel.
42 nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
They did not remember His power — the day He redeemed them from the adversary,
43 hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
when He performed His signs in Egypt and His wonders in the fields of Zoan.
44 Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
He turned their rivers to blood, and from their streams they could not drink.
45 Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
He sent swarms of flies that devoured them, and frogs that devastated them.
46 A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
He gave their crops to the grasshopper, the fruit of their labor to the locust.
47 Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
He killed their vines with hailstones and their sycamore-figs with sleet.
48 Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
He abandoned their cattle to the hail and their livestock to bolts of lightning.
49 Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
He unleashed His fury against them, wrath, indignation, and calamity— a band of destroying angels.
50 Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
He cleared a path for His anger; He did not spare them from death but delivered their lives to the plague.
51 megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
He struck all the firstborn of Egypt, the virility in the tents of Ham.
52 Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
He led out His people like sheep and guided them like a flock in the wilderness.
53 vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
He led them safely, so they did not fear, but the sea engulfed their enemies.
54 Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
He brought them to His holy land, to the mountain His right hand had acquired.
55 Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
He drove out nations before them and apportioned their inheritance; He settled the tribes of Israel in their tents.
56 De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
But they tested and disobeyed God Most High, for they did not keep His decrees.
57 Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
They turned back and were faithless like their fathers, twisted like a faulty bow.
58 Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
They enraged Him with their high places and provoked His jealousy with their idols.
59 Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
On hearing it, God was furious and rejected Israel completely.
60 Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
He abandoned the tabernacle of Shiloh, the tent He had pitched among men.
61 Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
He delivered His strength to captivity, and His splendor to the hand of the adversary.
62 Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
He surrendered His people to the sword because He was enraged by His heritage.
63 Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
Fire consumed His young men, and their maidens were left without wedding songs.
64 Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
His priests fell by the sword, but their widows could not lament.
65 Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
Then the Lord awoke as from sleep, like a mighty warrior overcome by wine.
66 s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
He beat back His foes; He put them to everlasting shame.
67 De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
He rejected the tent of Joseph and refused the tribe of Ephraim.
68 hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
But He chose the tribe of Judah, Mount Zion, which He loved.
69 És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
He built His sanctuary like the heights, like the earth He has established forever.
70 S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
He chose David His servant and took him from the sheepfolds;
71 szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
from tending the ewes He brought him to be shepherd of His people Jacob, of Israel His inheritance.
72 legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.
So David shepherded them with integrity of heart and guided them with skillful hands.