Zsoltárok 78
1 Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
Асафово поучение. Слушайте, люде мои, поучението ми: Приклонете ушите си към думите на устата ми.
2 Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
Ще отворя устата си в притча, Ще произнеса гатанки от древността.
3 Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
Това, което чухме и научихме, И нашите бащи ни разказаха,
4 nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
Няма да го скрием от чадата им в идното поколение, Но ще повествуваме хвалите на Господа, Неговата сила и чудесните дала, които извърши,
5 Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
Защото Той постави свидетелство в Якова, И положи закон в Израиля, За които заповяда в Израиля, За които заповяда на бащите ни Да ги възвестяват чадата си,
6 azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
За да ги знае идното поколение, Децата, които щяха да се родят, - Които да настанат и да ги разказват на своите чада.
7 hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
За да възложат надеждата си на Бога, И да не забравят делата на Бога, Но да пазят Неговите заповеди,
8 s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
И да не станат като бащите си, Упорито и непокорно поколение, Поколение, което не утвърди сърцето си. И чийто дух не биде непоколебим за Бога.
9 Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
Ефремците, макар въоръжени и запъващи лъкове, Върнаха се назад в деня на боя.
10 Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
Не опазиха завета на Бога, И в закона Му не склониха да ходят,
11 elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
А забравиха Неговите деяния И чудесните дела, които им показа.
12 Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
Пред бащите им извърши чудеса В Египетската земя, в полето Танис
13 Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
Раздвои морето и ги преведе, И направи водите да стоят като грамада.
14 Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
Води ги денем с облак, И цялата нощ с огнена виделина.
15 Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
Разцепи канари в пустинята, И ги напои изобилно като от бездни.
16 fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
И изведе потоци из канарата, И направи да потекат води като реки.
17 De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
Но те продължиха да Му съгрешават още И да огорчават Всевишния в безводната страна.
18 Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
Със сърцето си изпитаха Бога, Като искаха ястия за лакомството си,
19 Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
И говориха против Бога, казвайки: Може ли Бог да приготви трапеза в пустинята?
20 Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
Ето, Той удари канарата, та потекоха води и потоци преляха; А може ли и хляб да даде, или да достави месо за людете Си?
21 Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
Затова Господ чу и се разгневи, И огън пламна против Якова, А още и гняв обсипа Израиля;
22 mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
Защото не повярваха в Бога, Нито Му уповаваха, че ще ги избави.
23 Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
При все това Той заповяда на облаците горе, И отвори небесните врати,
24 hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
Та им наваля манна да ядат И даде им небесно жито.
25 menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
Всеки ядеше ангелски хляб; Прати им храна до насита.
26 Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
Подигна източен вятър на небето, И със силата Си докара южния вятър.
27 hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
Наваля върху тях и месо изобилно като прах, И птици крилати много като морския пясък;
28 leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
И направи ги да падат всред стана им, Около жилищата им.
29 Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
И тъй, ядоха и се преситиха, Като им даде това, което желаеха.
30 El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
А докато още не бяха се отказали от лакомството си, И ястието им бе в устата им,
31 és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
Гневът Божий ги обсипа та изби по-тлъстите от тях, И повали отборните на Израиля.
32 Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
При всичко това те следваха да съгрешават, И не вярваха поради чудесните Му дела.
33 így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
Затова Той изнуряваше дните им със суета, И годините им с ужас.
34 Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
Когато ги умъртвяваше, тогава питаха за Него, Та изново търсеха Бога ревностно;
35 megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
И спомниха, че Бог им беше канара, И всевишният Бог техен изкупител.
36 És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
Но с устата си Го ласкаеха, И с езика си Го лъжеха;
37 de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
Защото сърцето им не беше право пред Него, Нито бяха верни на завета Му.
38 De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
Но Той, като многомилостив, прощаваше беззаконието им и не ги погубваше; Да! много пъти въздържаше гнева Си, И не подигаше всичкото Си негодувание;
39 Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
И си спомняше, че бяха плът, Вятър, който прехожда и не се връща.
40 Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
Колко пъти Го огорчаваха в пустинята И Го разгневяваха в безводната страна,
41 Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
Като изново изпитваха Бога, И предизвикваха Светия Израилев!
42 nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
Не си спомнюваха силата на ръката Му В деня, когато ги избави от противника,
43 hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
Как показа в Египет знаменията Си, И чудесата на полето Танис,
44 Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
И превърна вадите им в кръв, И потоците им, та не можаха да пият;
45 Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
Как прати върху тях рояци мухи, които ги изпоядоха, И жаби, които ги изпогубиха,
46 A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
И предаде произведенията им на гъсеници, И трудовете им на скакалци
47 Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
Как порази с град лозята им, И със светкавици черниците им,
48 Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
И предаде на град добитъка им, И стадата им на мълнии;
49 Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
Как изля върху тях пламенния Си гняв, Негодувание, ярост и неволя, - Нашествие на ангелите на злощастието,
50 Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
Изравни пътя за гнева Си, Но пощади от смърт душата им, Но предаде на мор живота им;
51 megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
Как порази всеки първороден заведе ги като стадо в Египет, Първака на силите им в шатрите на Хама,
52 Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
А людете Си изведе като овци и заведе ги като стадо в пустинята,
53 vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
И води ги безопасно, така щото не се бояха, А неприятелите им - морето ги покри;
54 Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
Как ги въведе в светия Си предел. В тая поляна, която десницата Му придоби,
55 Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
И изгони пред тях народите, Та им ги раздели за наследство с въже, И в шатрите им настани Израилевите племена.
56 De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
Но въпреки това те изпитваха Всевишния Бог и се бунтуваха против Него, И не пазеха наредбите Му,
57 Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
Но връщаха се назад, и обхождаха се неверно както бащите им; Измятаха се като неверен лък.
58 Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
Защото Го разгневиха с високите си места, И с ваяните си идоли Го подбуждаха към ревност.
59 Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
Чу Бог и възнегодува, И много се погнуси от Израиля,
60 Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
Тъй че напусна скинията в Сило, Шатъра, който бе поставил между човеците,
61 Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
И предаде на пленение Силата Си, Славата Си в неприятелска ръка.
62 Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
Тоже и людете Си предаде на меч, Като се разгневи на наследстовото Си.
63 Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
Огън пояде момците им, И девиците им не се възпяваха с венчални песни.
64 Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
Свещениците им паднаха от нож; И вдовиците им не плакаха.
65 Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
Тогава се събуди Господ като от сън, Като силен мъж, който ободрен от вино, вика;
66 s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
И, като порази враговете Си, отблъсна ги назад, Та ги предаде на вечно посрамяване.
67 De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
При това Той се отказа от Иосифовия шатър, И Ефремовото племе не избра;
68 hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
Но избра Юдовото племе, Хълма Сион, който възлюби.
69 És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
Съгради светилището Си като небесните възвишения, Като земята, която е утвърдил за винаги.
70 S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
Избра и слугата Си Давида, И го взе от кошарите на овците;
71 szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
Отподир дойните овци го доведе За да пасе людете Му Якова и наследството Му Израиля.
72 legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.
Така той ги пасеше според незлобието на сърцето си, И ги водеше с изкуството на ръцете си.
