Zsoltárok 77
1 a karmesternek. Jedútún számára. Ászáftól. Zsoltár. Hangommal az Istenhez hadd kiáltok, hangommal az Istenhez, és ő figyel reám.
Estaba clamando a Dios con mi voz; a Dios clamé con mi voz, y él me escuchó.
2 Szorultságom napján az Urat kerestem; kezem éjjel kinyújtva van s nem dermed meg, vonakodott lelkem megvigasztalódni.
En el día de mi aflicción, mi corazón se volvió hacia el Señor: mi mano estaba extendida en la noche sin descanso; mi alma rehusaba ser consolada.
3 Istenre ha emlékezem, sóhajtanom kell; ha gondolkodom, elborul lelkem. Széla.
Mantendré a Dios en la memoria, con sonidos de dolor; mis pensamientos están turbados, y mi espíritu está vencido. (Selah)
4 Tartod szemem őrzőit, nyugtalankodom s nem beszélhetek.
Mantienes mis ojos del sueño; Estoy tan preocupado que no llegan las palabras.
5 Elgondolom a hajdankor napjait, az ősidőknek éveit.
Mis pensamientos se remontan a los días del pasado, a los años que ya pasaron.
6 Ha emlékezem éjjel hárfajátékomra, gondolkodnom kell szívemben és fürkész lelkem:
El recuerdo de mi canción vuelve a mí en la noche; y meditaba en mi corazón; mi espíritu se preguntaba.
7 Örökre elvet-e az Úr és nem fog már többé kedvelni?
¿El Señor me apartará para siempre? ¿Ya no será amable?
8 Megszünt-e kegyelme mindenkorra, elfogyott-e az igéret nemzedékre meg nemzedékre?
¿Su misericordia se ha ido para siempre? tiene su palabra a nada?
9 Elfelejtett-e könyörülni Isten, avagy haragban elzárta-e irgalmát? Széla.
¿Ha olvidado Dios el recuerdo de su compasión? ¿Sus misericordias son cerradas por su ira? (Selah)
10 Azt mondtam: az a szenvedésem, hogy megváltozott a legfelsőnek jobbja.
Y dije: Es un peso sobre mi espíritu; pero tendré en cuenta los años de la diestra del Altísimo.
11 Emlékezem Jáh cselekedeteire, midőn emlékezem hajdankori csodádról;
Tendré en cuenta las obras de JAH: mantendré el recuerdo de tus maravillas pasadas.
12 elmélkedem minden tettedről és cselekményeiden elgondolkodom.
Pensaré en todo tus obras. mientras mi mente repasa tus actos de poder.
13 Isten, szentségben van az utad; ki oly nagy isten, mint az Isten?
Tu camino, oh Dios, es santo: ¿Que dios es tan grande como nuestro Dios?
14 Te vagy az Isten, ki csodát mível, tudattad a népek közt erődet.
Tú eres el Dios que hace obras de poder; has hecho clara tu fuerza para las naciones.
15 Megváltottad karoddal népedet, Jákób és József fiait. Széla.
Con tu brazo has hecho libre a tu pueblo, los hijos de Jacob y José. (Selah)
16 Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak a vizek, megremegtek, meg is reszkettek a mélységek.
Te vieron las aguas, oh Dios; las aguas te vieron, tenían miedo; incluso el abismo estaba turbado.
17 Vizet ömlesztettek a felhők, dörejt hallattak a fellegek, nyilaid is szerte jártak;
Las nubes enviaron agua; los cielos emitían un sonido; y relámpagos por todas partes.
18 hallik dörgésed a forgatagban, megvilágították villámok a világot, megreszketett és megrendült a föld.
La voz de tu trueno comenzó a rodar; el mundo estaba ardiendo con la luz de la tormenta; la tierra estaba temblando.
19 Tengeren át volt utad és ösvényed nagy vizeken, és nyomdokaid nem voltak fölismerhetők.
Tu camino estaba en el mar, y tu camino en las grandes aguas; no había conocimiento de tus pasos.
20 Vezetted népedet, mint juhokat, Mózes és Áron által.
Estabas guiando a tu pueblo como un rebaño, por la mano de Moisés y Aarón.
