Zsoltárok 77
1 a karmesternek. Jedútún számára. Ászáftól. Zsoltár. Hangommal az Istenhez hadd kiáltok, hangommal az Istenhez, és ő figyel reám.
For the Chief Musician. To Jeduthun. A Psalm by Asaph. My cry goes to God! Indeed, I cry to God for help, and for him to listen to me.
2 Szorultságom napján az Urat kerestem; kezem éjjel kinyújtva van s nem dermed meg, vonakodott lelkem megvigasztalódni.
In the day of my trouble I sought the Lord. My hand was stretched out in the night, and didn’t get tired. My soul refused to be comforted.
3 Istenre ha emlékezem, sóhajtanom kell; ha gondolkodom, elborul lelkem. Széla.
I remember God, and I groan. I complain, and my spirit is overwhelmed. (Selah)
4 Tartod szemem őrzőit, nyugtalankodom s nem beszélhetek.
You hold my eyelids open. I am so troubled that I can’t speak.
5 Elgondolom a hajdankor napjait, az ősidőknek éveit.
I have considered the days of old, the years of ancient times.
6 Ha emlékezem éjjel hárfajátékomra, gondolkodnom kell szívemben és fürkész lelkem:
I remember my song in the night. I consider in my own heart; my spirit diligently enquires:
7 Örökre elvet-e az Úr és nem fog már többé kedvelni?
“Will the Lord reject us forever? Will he be favourable no more?
8 Megszünt-e kegyelme mindenkorra, elfogyott-e az igéret nemzedékre meg nemzedékre?
Has his loving kindness vanished forever? Does his promise fail for generations?
9 Elfelejtett-e könyörülni Isten, avagy haragban elzárta-e irgalmát? Széla.
Has God forgotten to be gracious? Has he, in anger, withheld his compassion?” (Selah)
10 Azt mondtam: az a szenvedésem, hogy megváltozott a legfelsőnek jobbja.
Then I thought, “I will appeal to this: the years of the right hand of the Most High.”
11 Emlékezem Jáh cselekedeteire, midőn emlékezem hajdankori csodádról;
I will remember the LORD’s deeds; for I will remember your wonders of old.
12 elmélkedem minden tettedről és cselekményeiden elgondolkodom.
I will also meditate on all your work, and consider your doings.
13 Isten, szentségben van az utad; ki oly nagy isten, mint az Isten?
Your way, God, is in the sanctuary. What god is great like God?
14 Te vagy az Isten, ki csodát mível, tudattad a népek közt erődet.
You are the God who does wonders. You have made your strength known amongst the peoples.
15 Megváltottad karoddal népedet, Jákób és József fiait. Széla.
You have redeemed your people with your arm, the sons of Jacob and Joseph. (Selah)
16 Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak a vizek, megremegtek, meg is reszkettek a mélységek.
The waters saw you, God. The waters saw you, and they writhed. The depths also convulsed.
17 Vizet ömlesztettek a felhők, dörejt hallattak a fellegek, nyilaid is szerte jártak;
The clouds poured out water. The skies resounded with thunder. Your arrows also flashed around.
18 hallik dörgésed a forgatagban, megvilágították villámok a világot, megreszketett és megrendült a föld.
The voice of your thunder was in the whirlwind. The lightnings lit up the world. The earth trembled and shook.
19 Tengeren át volt utad és ösvényed nagy vizeken, és nyomdokaid nem voltak fölismerhetők.
Your way was through the sea, your paths through the great waters. Your footsteps were not known.
20 Vezetted népedet, mint juhokat, Mózes és Áron által.
You led your people like a flock, by the hand of Moses and Aaron.
