Zsoltárok 77
1 a karmesternek. Jedútún számára. Ászáftól. Zsoltár. Hangommal az Istenhez hadd kiáltok, hangommal az Istenhez, és ő figyel reám.
“For the leader of the music of the Jeduthunites. A psalm of Asaph.” I call upon God; I cry aloud for help; I call upon God, that he would hear me!
2 Szorultságom napján az Urat kerestem; kezem éjjel kinyújtva van s nem dermed meg, vonakodott lelkem megvigasztalódni.
In the day of my trouble I seek the Lord; In the night is my hand stretched forth continually; My soul refuseth to be comforted.
3 Istenre ha emlékezem, sóhajtanom kell; ha gondolkodom, elborul lelkem. Széla.
I remember God, and am disquieted; I think of him, and my spirit is overwhelmed.
4 Tartod szemem őrzőit, nyugtalankodom s nem beszélhetek.
Thou keepest mine eyelids from closing; I am distressed, so that I cannot speak!
5 Elgondolom a hajdankor napjait, az ősidőknek éveit.
I think of the days of old, —The years of ancient times.
6 Ha emlékezem éjjel hárfajátékomra, gondolkodnom kell szívemben és fürkész lelkem:
I call to remembrance my songs in the night; I meditate in my heart, And my spirit inquireth:
7 Örökre elvet-e az Úr és nem fog már többé kedvelni?
Will the Lord be angry for ever? Will he be favorable no more?
8 Megszünt-e kegyelme mindenkorra, elfogyott-e az igéret nemzedékre meg nemzedékre?
Is his mercy utterly withdrawn for ever? Doth his promise fail from generation to generation?
9 Elfelejtett-e könyörülni Isten, avagy haragban elzárta-e irgalmát? Széla.
Hath God forgotten to be gracious? Hath he in anger shut up his compassion?
10 Azt mondtam: az a szenvedésem, hogy megváltozott a legfelsőnek jobbja.
Then I say, “This is mine affliction, A change in the right hand of the Most High.”
11 Emlékezem Jáh cselekedeteire, midőn emlékezem hajdankori csodádról;
I remember the deeds of Jehovah; I think of thy wonders of old.
12 elmélkedem minden tettedről és cselekményeiden elgondolkodom.
I meditate on all thy works, And talk of thy doings.
13 Isten, szentségben van az utad; ki oly nagy isten, mint az Isten?
Thy ways, O God! are holy! Who so great a god as our God?
14 Te vagy az Isten, ki csodát mível, tudattad a népek közt erődet.
Thou art a God who doest wonders; Thou hast manifested thy power among the nations.
15 Megváltottad karoddal népedet, Jákób és József fiait. Széla.
With thy strong arm thou didst redeem thy people, —The sons of Jacob and Joseph.
16 Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak a vizek, megremegtek, meg is reszkettek a mélységek.
The waters saw thee, O God! The waters saw thee, and feared, And the deep trembled.
17 Vizet ömlesztettek a felhők, dörejt hallattak a fellegek, nyilaid is szerte jártak;
The clouds poured out water, The skies sent forth thunder, And thine arrows flew.
18 hallik dörgésed a forgatagban, megvilágították villámok a világot, megreszketett és megrendült a föld.
Thy thunder roared in the whirlwind; Thy lightning illumined the world; The earth trembled and shook.
19 Tengeren át volt utad és ösvényed nagy vizeken, és nyomdokaid nem voltak fölismerhetők.
Thy way was through the sea, And thy path through great waters; And thy footsteps could not be found.
20 Vezetted népedet, mint juhokat, Mózes és Áron által.
Thou didst lead thy people like a flock, By the hands of Moses and Aaron.
